Atomerőmű, 1982 (5. évfolyam, 1-8. szám)
1982-07-01 / 4. szám
ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 3 ünnepi könyvhét *82 Vendégünk: Moldova György Viccnek is jó, Bár több, mint egy hónapja történt, mégis érdemes felidézni egy régen várt találkozást, az egyik legsikeresebb és 'legnépszerűbb íróval - Moldova Györggyel. Érdeklődésre tarthat számot ez a kései tudósítás, mert magán a találkozón is közel 180 hallgatója volt az írónak. Nemcsak hallgatója, kérdezője is: részben az előre öszszegyűjtött, résziben a helyszínen megfogalmazott kérdésekkel. Akadtak köztük kissé „cikisek” is. Talán mert elterjedt a hír, hogy csaknem öt éve hiába vártuk Paksra oz íróit, és hiába invitálta az SZMT Megyéi Könyv, tára most is. „iPaksra nem megyek!" — volt állítólag Moldova György válasza. Aztán — részben a beruházási művelődési bizottság kapcsolatainak eredményeként - mégiscsak létrejött a találkozó. Népszerűségének bizonyságát mutatta, hogy sokan táskányi, hónaljnyi, dedikálásra váró kötettel jöttek, s percek alatt elfogyott a 'lakótelepi könyvesbolt figyelmességéből a találkozóra tartalékolt 30 db „Égi szekér", a könyvhétre megjelent legújabb Moldovakönyv. A találkozó háziasszonyának nem volt nehéz dolga az író bemutatásakor. Annál is inkább, mert azt a vendég magára vállalta azzal, hogy két órán át beszélt életéről, munkásságáról, élményéiről. Tette mindezt őszintén, nyíltan, sok mosollyal. Élményei, sztorijai gyakran váltottak ki derültséget a hallgatóság körében. Aligha képzelhető el olyan oldott, mondhatni baráti hangulat író—olvasó találkozón, mint amilyen ezen az estén kialakult. Pedig érthető lett volna vendégünk fáradtsága is, hiszen azon a napon nálunk volt a harmadik találkozója olvasóival (Bonyhád, Szekszárd, Palks), Az este hétkor kezdődött beszélgetést mégsem sikerült „kereken" befejezni, hanem csupán megszakítani .abban a reményben, hogy hamarosan, de legkésőbb jövőre folytatni lehet majd. Jellemző még az érdeklődésre és a sikerre, hogy (mivel a helyszín az MN 2986 alakulat politikai kabinetje volt) a találkozó „alig-propagandója" ellenére napokkal korábban elfogyott a terem maximális befogadóképességére számított, és a belépésre jogosító 180 db meghívó. Köszönet az élményszerű találkozásért az írónak, a szervezőknek egyaránt! Cz. T. vast! SZEMÚDtS-!98o Az olvasók népes tábora de nem az „Megálilapitható, hogy az üzemi balesetek terén nem mutatkozott javulás ...” — közli szomorúan az egyik vállalat munkavédelmi felelőse, majd hosszú táblázatban elemzi az egy főre eső tárgyak és az egy tárgyra eső fők baleseti statisztikáját testrészek szerinti bontásban a kieső műszakok számának feltüntetésével. Ezután (elrettentésül) egyenként elmesél minden balesetet, külön kiemelve amnaik a dolgozónak felelőtlenségét, aki a nyugdíjig hátralévő fél évét egy hasraesésre hivatkozva kívánja táppénzen eltölteni ahelyett, hogy a krónikus idegzsábájára hivatkozott volna, mert akkor az SZTK-ügyinitéző statisztkáját rontaná, nem az övét. Az első félévben egyébként három dolgozó is hasraesett a jeges úton, amivel végképp gallyra vágták „az iparág legbiztonságosabb vállalata" címet (meg a munkavédelmi felelős ezzel járó 500 Ft-os prémiumát). A továbblaikban ezért a vállalatnál nem lehet csak úgy egyszerűen balesetet szenvedni. A baleset elszenvedésének 'követelményeit szó szerint idézzük az erre kiadott utasításból: „Az úti baleseteknél ... a sérültnek jegyzőkönyvi nyilatkozatot kell adata, hogy pontosan hol, mikor, milyen körülmények között következett be a balesete? Meg kell neveznie a szemtanúikat, pontos név, oím megjelölésével. Meg kell jelölnie, ha a sérülés elesés következménye volt, hol esett el, ki az épület tulajdonosa, kezelője...? Ha kutyaharapás okozta a sérülést, ki a kutya tulajdonosa? A sérültnek arra is kell nyilatkoznia, hogy más okók fólytán kik a sérülése okozói, miért felelősök?" (Most jön a csúcs: „Az Állami Biztosító és az Állami Értékforgalmi Bank milyen ügyszám alatt foglalkozik a balesetével?” Na, most képzeljük el: iDolgozákám kijön a kocsmáiból, kezében a jegyzetfüzet, meg a ceruza. Elesik, beveri a fejét. Megnézi az óráját, utca, házszám, körülményék: csúcsforgalom. Néhány járókelőt maga mellé ültet a jáirda szélére, felírja az adataikat. Bemegy az előtte lévő házba (nagy kutya kíroban, dolgozó menekül, gazda nyugtatja: „Ne féljen, ki van heréivel" — „Hót nem is attól félék ..., hanem, hogy megharap!"), megkérdi mi a gazda neve, születési éve, anyja neve két példányban. jMás olkoik folytán” csak a kocsimé ros okozhatta a sérülést mivelhogy azt az utolsó korsót már tényleg nem kellett válna kihozni. Oe hogy az Állalmi Értékforgalmi Bank milyen ügyszám alatt foglalkozik az ő fejreeséséve'l, azt csak a munkavédelmi felél ős kaviosszemű öreganyja tudná megmondani:, akit tavaly nyáron elütött a nyergesvontató, de az sem számított üzemi balesetnek, mert a megboldogult grászimutti nem jegyezte meg a balesetet Okozó alváz számát. TÓTH ANDRÁS Technika Atomenergetika A megjelent összegezések alapján elmondható, hogy az elmúlt évben az atomenergetika területén fejlődés volt tapasztalható az egész világon. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a kőolajellátás bizonytalansági tényezői szükségessé teszii'k az atomenergetika gyors kiépítését. Ázsiában mind több ország igyekszik, hogy sürgető energiaellátási igényeit atomerőművekkel elégítse ki, miután a hagyományos energiahordozók belföldön nem állnak a szükséges mennyiségiben rendelkezésre. E földrészen Japán, Dél-Korea, Tajvan és India atomenergetikai programja a legjelentősebb. Az amerikai kontinensen az USA újra a program fejlesztésére törekszik, Kanada, Brazília és Argentína változatlanul folytatja atomenergetikai programját. Európában Spanyolország, Portugália, Görögország, Törökország és Jugoszlávia érdeklődnek legintenzívebben az atomenergia iránt. Az észak-európai országok félénken, de újra atomenergiával próbálkoznak. Ausztriáiban a népszavazás negatív eredménye még mindig hátráltatja a már elkészült atomerőmű üzembehelyezését. Az NSZK-ban minden jel arra mutat, hogy az atomenergiaellenes mozgalom hanyatlóban van. Hasonló helyzet alakult ki Svájcban is. Finnország töretlenül folytatja programját. A kelet-európai országok már a 60- as évek végén az atomenergia mellett foglaltak állást. A legutóbbi közös nyilatkozatban is kihangsúlyozták az atomenergetikai programok továbbfolytatását, a szakosítás és együttműködés keretei között. Az üzemelő atomerőművek üzemi adatainak — az elmúlt év első félévi — összesítése alapján egyértelműen elmondható, hogy az átlagos kihasználtság az 1980. évi 61 százalékhoz képest 4 százalékkal nőtt. Ez elsősorban Európa és Japán nyomottvizes és forra'lóvizes reaktorainak jó üzemi, eredményeire vezethető vissza, ahol is ezeknek a blokkoknak a kihasználtsága kimutathatóan a világátlag fölött volt. BENEDECZKY FERENC ...hogy akinek rövid a kardja, toldja meg egy lépéssel... Csakhogy ahhoz lépni kell ám! Nálunk lépni már rég nem szokás, legföljebb „folyamatba hélyezni", vagy „átcsoportosítani”. Példa egy jegyzőkönyvből : „ ... vállaltat a befejező munkák elmaradása miatt újabb parti brigádot alakít ki.” íNem az eddig ott lévőket ösztökéli, hanem újabb „parti brigádot" küld oda. Eddig volt az ultiparti brigád, meg a Dunlaparti horgászbrigád, de mi jön most? ... hogy a szakszervezet eredményes turistautakat biztosít tagjainak. A legújabb útmutató szerint például Pa'lermóba kétszemélyes 17 800 Ft (fejenként). Egy hétre. Kedvezménnyel I Nem is az izgat, hogy menynyi lehet ez kedvezmény nélkül, hanem, hogy mit adhatnak enynyi pénzért? Szakszervezeti alapon ... lehet, hogy fűszoknyás eicababák kísérik a munkában megfáradt szaktársakat? Persze az nem lehet, mert akkor minek kétszemélyes beutaló. Vagy úgy vannak véle: Aki a feleségét igazán szereti, annak semmiség ez a pár ezer forint egy jó kis kiruccanásért. T. A. ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI A paksi atomerőmű-beruházás dolgozóinak üzemi lapja. Felelős szerkesztő: Torma Csaba Szerkesztőség címe: Paks, Atomerőmű. Kiadja a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Benizs Sándor. Levélcím: Szekszárd, Postafiók: 71. 7101 Engedélyszám: III/ÖHV/306/T Megjelenik évente nyolcszor. Készül a Szekszárdi Nyomdában. 5000 82.1993 Felelős vezető: Széli István. Az író dedikál Ez lenne a legnlcsóbb? Fotó: Horváth Béla.
