Atomerőmű, 1981 (4. évfolyam, 1-8. szám)

1981-03-01 / 2. szám

IV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1981. MÁRCIUS Krónika A 2. kiépítés gépházi acélszerkezete Megkezdődött a printerkor! rendszerek üzembe helyezése Munkásőreink eskütétele Fotó: Deák Hunor, Horváth Béla 1981. február 25-én Paksra látogatott Méhes Lajos elv­társ, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, ipari mi­niszter, dr. Kapolyi László­nak, a minisztérium államtit­kárának kíséretében. A ven­dégeket K. Papp József elv­társ, a Tolna megyei pártbi­zottság első titkára, dr. Gyu­­gyi János, a Tolna megyei pártbizottság titkára, Schiller János, az MVMT vezérigazga­tója, a beruházás gazdasági és politikai vezetése fogadta. A délelőtt folyamán a mi­niszter tájékoztatást hallga­tott meg az atomerőműről, a beruházás helyzetéről, majd megvitatásra kerültek az 1981-es év, valamint a követ­kező évek legfontosabb fel­adatai. A megbeszélésen részt vet­tek a beruházás építésében közreműködő, legfontosabb vállalatok vezetői. A megbeszélés után a mi­niszter elvtárs és a résztve­vők megtekintették a beruhá­zást. A látottakról, a területen folyó munkáról Méhes Lajos elvtárs nagy elismeréssel nyi­latkozott Délután a villamosenergiai iparban dolgozó vállalatok igazgatóival találkozott Mé­hes elvtárs, aihol az iparág legfontosabb feladatait tár­gyalták meg. A látogatás a késő délutáni órákban ért véget. Vendégünk volt: az ipari miniszter KÖRKÉRDÉS Mindennapos értekezleti té­ma a reaktorboxon belüli sze­relés üteme, amely elmaradt a jóváhagyott szerelési ütem­tervtől. Az okok között terve­zési, szállítási, koordinálási és szerelési problémákat egy­aránt emlegetnek. Mivel az erőmű indítása szempontjából döntő objek­tumról van szó, szükségesnek tartottuk megkérdezni vala­mennyi közreműködő vállalat illetékesét az elmaradás okai­ról. íme körkérdésünk eredmé­nye: Dávid László, primerköri főszerelésvezető — GYGV: — Vállalatunk 1980 novem­berében kezdte meg a nagy átmérőjű, nagynyomású cső­vezetékek szerelését. Itt — fő­leg a SZAOZ-rendszernél — három probléma akadályozta, és akadályozza még ma is a szerelés befejezését: egyrészt anyaghiány, másrészt építő­ipari kivitelezésből fakadó ütközések, és végül a legyár­tott blokkok pontatlansága. Február közepén megkezd­tük a NÁ 100 alatti csőveze­ték szerelését. Itt is komoly akadályba ütköztünk, mivel még ma sem tudjuk azonosí­tani a csöveket és az idomo­kat, illetve még a leszállított mennyiség felmérése sem tör­tént meg. Ezek az anyagok közel egy éve a helyszínen vannak és a bejövő ellenőrzés során na­gyon sok idomról megállapí­tották, hogy repedés, vagy más egyéb ok miatt nem al­kalmas beépítésre. Éppen ezért érthetetlennek tartom, hogy csak a szerelésre törté­nő átadás pillanatában derül ki a minőségi bizonylat hiá­nya, vagy az, hogy beazono­­síthatatlanok az anyagminő­ségek. A tervezőkkel a sok terv­­módosítás és a hosszú meg­oldási idő (2—3 hét!) miatt kezdetben sok problémánk volt, ma már közvetlenül, 1—2 nap alatt rendezni tud­juk a még mindig sok terv­­módosítást. Mindent összevetve nincse­nek foglalkoztatási gondjaink, de a gazdaságos munkavég­zés feltételeit sem tudjuk biz­tosítani. Illyés László, az ERBE kirendeltségvezető je: — Tudjuk, hogy a GYGV nagy gyakorlattal rendelkező vállalat, de az atomerőmű szerelése számukra ismeret­len, vagy kevésbé ismert fel­adatokat is hozott. (Rendkí­vül sok kézi mozgatás, a szűk munkaterület okozta nehézsé­gek stb.). Ismert számunkra a létszámgazdálkodással kap­csolatos gondjuk is. Rátérve a feladatokra, meg kell emlí­teni, hogy a Szovjetunióban előgyártott nagynyomású cső­blokkokat (NA 100 fölött) el­vileg csak össze kellene illesz­teni. Gyakorlatilag azonban a blokkok az építészeti átveze­tésekhez nem illeszkednek, mivel az építészeti tűrések nem olyan szigorúak, és a le­gyártott csőblokkok geomet­riája sem a terveknek meg­felelő. így aztán az eddigi el­képzelésekkel szemben több­szörös munkaráfordításokra van szükség. Az NÁ 100 alatti csövek azonosításával kapcsolatban annyit, hogy a bejövő ellen­őrzésnek nem feladata a csö­vek azonosítása, és különben is ez egy szúrópróbaszerű el­lenőrzés. Arra viszont nem gondolhattunk, hogy nem fognak szerepelni a csöveken a megfelelő azonosítási szá­mok. Mindezek ellenére szerin­tem varratszámban többet le­hetett volna produkálni, és itt közrejátszik a hegesztők köz­vetlen anyagi érdekeltségének a hiánya is, amire a GYGV- nek menet közben kell meg­találnia a megfelelő megol­dást. V. A. Andrjuscsenko, a szovjet berendezések fő­mérnöke: — A rozsdamentes csőveze­tékblokkok és csővezetéki elemek szállítási helyzetével kapcsolatban a mai napig nem merült fel a szerelési munkákat közvetlenül akadá­lyozó ok. A jelen helyzetben úgy a magyar, mint a szov­jet szakemberek legfontosabb feladata a szerelési munkák gyors kivitelezése mindazon rendszereknél, amelyek biz­tosíthatják az NÁ 500 hurkok márciusi nyomáspróbáját. Hemm Béla, az ERŐ­TERV főosztályvezető-he­lyettese: — A kijevi gyári feladat­tervek — amelyek alapján a csőblokkokat legyártják — ál­talában megfelelnek a ma ér­vényes kiviteli-elrendezési terveknek. Mégis vannak eltérések, amelyek okai nem egészen világosak. És mivel a tervező nem értesül a gyári változta­tásokról, szükség van a hely­színi tervmódosításokra. Az építészeti szerkezetek méreteltérései — az I. blokk­nál tapasztaltak szerint — nemcsak a technológiai és építészeti terv egyezetlensé­­géből fakadnak, hanem a nem pontos kivitelezésből. Emiatt ha a két terv egymással össz­hangban van is, a műszaki megoldások sokszor igen ké­nyes helyzetbe hozzák az épí­tőipart. Például a szelepkam­ra 12,10-es födéménél 5 db csőátvezetés került beépítés­re — az elfogadható építőipa­ri tűréssel, vagy esetenként annál nagyobb eltéréssel is. Az átvezetéseken olyan cső­vezetékeknek kell átmenni, amelyek az egy darabban le­gyártott nagynyomású csőkol­lektorból ágaznak le a gé­pésztechnológiai terveknek megfelelő milliméteres pon­tosságú tűréssel. Ilyen eset­ben az építőipari terven a cső vezetésére szerencsésebb meg­oldást kell találni, amely nem állítja az építőipari kivitele­zőt extra követelmények elé. Problémákat szül a szovjet és a magyar beruházási, ter­vezési gyakorlat közötti elté-_ rés is. Például a szovjet gyakor­lat szerint NÁ 100 alatti cső­vezetékekre nem készül nyomvonalterv, ők séma sze­rint szerelnek. Nekünk kiegé­szítő terveket kell készíteni, mivel mi előgyártással szere­lünk, és sémák alapján elő­gyártani nem lehet. Ezekre a vezetékekre egyébként (a kijevi tervezők­kel együtt) már elkészítet­tük az izometrikus terveket. * * * Ebben a vitában az újságíró nem lehet okosabb a szakem­bereknél. Annál is kevésbé, mert a maga szempontjából mindenkinek igaza van. A tény azonban ettől tény ma­rad: a kritikus úton lévő box szerelése késik az ütemterv­hez képest. A blokkvezénylőt Neukum Zoltán mutatta be. Fotó: Horváth Béla. Előszerelik a főkeringető szivattyúkat

Next

/
Oldalképek
Tartalom