Atomerőmű, 1981 (4. évfolyam, 1-8. szám)

1981-10-01 / 6. szám

A PAKSI ATOMERŐMŰ BERUHÁZÁS DOLGOZÓINAK LAPJA. építői IV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM Felhívás! A Beruházás Szakszervezeti Intézőbizottsága kezdeménye­zésére 1981. október 1-én az érintett vállalatok gazdasági vezetői megbeszélést tartottak az I. turbina idegengőzös in­dításával kapcsolatban szocialista munkaverseny kezdemé­nyezéséről. Az értekezleten megállapodás született az alábbi célkitű­zéssel : IDEGENGÖZÖS INDÍTÁS KEZDETE: 1981. NOVEMBER 7. Ezúton is kérünk minden, a munkában érintett brigádot, hogy a fent jelzett határidő betartását biztosító felajánlását minden körülmények között határidőre teljesítse. II. Atomtechnikai szimpozion 1981. szeptember 10. és 12. között került megrendezésre Pakson, a Munkásművelödési Központban a II. Atomtechnikai Szimpozion „Felkészülés a VVER-440 típusú atomerőművi blokkok üzembehelyezéséTé, üzembehelyezési tapasztalatok" címmel. A két évvel ezelőtti I. szimpo­­zior> témája, az atomerőmű épí­tése és szerelése volt. A mosta­ni szimpozion — amint az a programfüzetből kiderült — az üzembehelyezési feladatokkal és az indítással foglalkozott. A szimpozion három napja alatt négy témacsoportot tűztek napirendre. Elsősorban a pri­­merkör nyomáspróbájával és cirkulációs mosatásával kap­csolatos feladatokat tekintették át. A második témakör a blokk fizikai indításával összefüggő teendőkkel, így az üzemanyag betöltésének előkészületeivel, a betöltéssel és a blokk kritikus állapotba hozásával a harmadik pedig a blokk energetikai indí­tásával, a 72 órás próbaüzem­mel és a megfelelő mérésekkel foglalkozott. Az utolsó témakör az üzemeltetés során szerzett Varga István, az ETE főtitkára megnyitja a szimpóziont. Fotó: Horváth Béla. Az első napon elhangzott ünnepélyes megnyitó után dr. Kapolyi László az Ipari Minisz­térium államtitkára tartotta a bevezető előadást: Felkészülés a paksi atomerőmű első 440 MW-os egységének üzembehe­lyezésére. Többek között el­mondta, hogy a paksi atomerő­mű első blokkjának létesítése a 24. órába fordult. Ebben a fá­zisban különösen nagy szükség van a széleskörű tapasztalatcse­rére, amelyre a szimpozion le­hetőséget ad. A továbbiakban az előaődó energiapolitikánkról, távolabbi célkitűzéseinkről be­szélt és ismertette az első blokk indításáig még hátralevő fel­adatainkat. tapasztalatok megvitatása volt A szimpozion körülbelül 200 hazai és 40 külföldi szakember vett részt. A résztvevőik 46 elő­adást hallgattak meg, amelynek több mint a felel külföldi szer­zők munkája volt. A szimpozion végeztével szakembereink hasznosnak ítél­ték az elhangzott tapasztalato­kat, javaslatokat, amelyeket az elkövetkező időszakban a lehe­tőségekhez képest hasznosítani fognak. Egy ilyen több napos nemzet­közi rendezvény megszervezése, lebonyolítása nem kis dolog, ennek ellenére ezt a feladatot a Paksi Atomerőmű Vállalat ETE csoportja kitűnően elvégezte. Reflektorfényben: 1981. OKTÓBER az ütemtera — Az utóbbi hetekben 150 fő primerköri csőszerelővel erősí­tettük a létszámot. Más munká­inkon úgy tűnik, nem kritikus a helyzet. A műszaki vezetést több, szükség esetén külföldről haza­rendelt szakemberrel erősítettük meg, s visszajöttek a katonáink is. A szerelés üteme ennek kö­szönhetően szemmel láthatóan meggyorsult, ma azt mondha­tom: ha mindig így ment volna a munka, már rég működne az egyes blokk. A most megállaoitott decem­ber etejf határidővel nem le­het különösebb probléma. Korábbi ígéretünkhöz híven e számunkban visszatérünk az 1. turbina idegengőzös indítására és a premierköri nyomáspróba elvégzésére kidolgozott operatív ütemterv teljesítésének értékelé­séhez. A legutóbbi időben kaptuk például azt az utasítást, hogy a már megszerelt FKSZ olajrend­szert csaknem teljesen át kell alakítani. Erre a munkára Ka­zincbarcikáról 20 fős lakatos brigádot irányítottunk át, s mi­— Szeptember húszadikával nagyon komoly előrehaladást sikerült elérni: átadtuk mosa­tásra az RA, RL és RR-rendsze­­reket, tehát gyakorlatilag teljes fronton megkezdődhetett az üzembehelyezés. Szerelőink ebben emberileg és szakmailag egyaránt nagyon komoly szerepet vállaltak; min­den kollektívánk teljes erőbedo­bással dolgozott — és dolgozik most is — az üzembehelyezési munka elősegítésén. ifjúsági parlamenten is konkrét ígéreteket kaptunk. * * * — Vitába kell szállnom az előbb elhangzott vélemények­kel — mondja Lőrinczi Attila miniszteri biztos. — Mindenek­előtt tudomásul kell venni, hogy a kitűzött határidők elhalasztá­sa: kudarc. Sajnos a júniusban elfogadott! ütemtervhez képest olyan lemaradások voltak, hogy az idegengőzös indítás tervezett határidejét novemberre, a pri­merköri nyomáspróbát pedig decemberre kellett ütemezni. Előző számunkban az illetéke­sek meglehetősen optimistán nyilatkoztak az előttük álló fel­adatok határidőre történő telje­sítéséről. Azóta eltelt egy hónap és sok minden történt. Például az, hogy a keletkezett lemaradáso­kat figyelembevéve az idegen­gőzös indítás határidejét 2 hó­nappal, a primerköri nyomás­próbáét 45 nappal el kellett ha­lasztani. Ennek alapján ismét megkérdeztük két, a szerelésben közvetlenül érdekelt vállalat fe­lelős vezetőjét a mimikáik jelen­legi állásáról, gondolataikról: Sut László, a GYGV főmérnö­ke jelentős változásokról be­szélt: re az újság az olvasó kezébe kerül, a munka jó részét el is fogjuk végezni. A szekunder körben sokkal „kényelmesebb” helyzetben va­gyunk (itt a GYGV a turbinát, kondenzátort, a frissgőz- és tö­­mítőgőz-, valamint az olajrend­szert szereli). Egyetlen példát említenék: a savas mosás szivattyújának nyo­móágában a szabályozó szelep nem megfelelő méretű volt. A tervezői megoldást megkaptuk reggel, s aznap estére már kész volt a munka. Nem nagy dolog, de talán jellemzi, hogy a határidők tar­tása érdekében igyekszünk mi­nél rugalmasabban eljárni. Ami az idegengőzös indítás ütem­tervét illeti, meg kell monda­nom, hogy az igen komoly fe­szítéseket tartalmaz a kivitelezői munkákra. Ugyanez az üzembehelyezési feladatokról nem mondható el. Ennek ellenére mindent megte­szünk a ránk háruló feladatok elvégzésére és október végé­re gyakorlatilag csak az üzem­A szekunderkor vonatkozásá­ban egyetértek azzal, hogy az utóbbi hetek eseményei reményt adnak az ütemterv tartására. A primerkörben viszont nem ta­pasztalom azt az eredmények­ben mérhető lendületnöveke­dést, ami különösebb optimiz­musra módot adna. 'Félreértés ne essék: való igaz, hogy az erőművet a szerelő vállalatoknak kell megszerelni. A késés okait kutatva azonban nem lehet csak a kivitelezői ka­pacitáshiányra hivatkozni. Na­gyon gyakran botlunk olyan akadályba, amely a szerelők erejével ténylegesen nem meg­oldható. Jelenleg a pótvízrend­szer nyomáspróbáinak kezdetét épp a hőcserélők minősítési kérdései és az armatúrák szin­tén gyári hibákra utaló rozsdá­­sodásai akadályozzák. A turbinacsarnokban teljes fronton megindult az üzembehelye­zés. A gőzfejlesztők boxában még csak a lépcső árulja el, hogy merre van fent és merre lent. Gondjaink természetesen van­nak: A sokat emlegetett hegesz­tő-hiány — én uqvan nem be­szélek a hegesztők hiányáról, hanem csak a vizsgálatok elma­radásáról beszélnék — gondot okoz. Meg kell mondani, hogy nem a hegesztőink lettek gyen­­gébekk, hanem' a követelmények lettek magasabbak, ez azonban nem párosul az anyag- és terv­ellátottság magasabb színvona­lával, sőt ilyen szempontból Pakson sokkal rosszabb a hely­zet, mint más beruházásokon. Gyakorlatilag csak a mosatás utáni helyreállítások vannak hátra, és a betervezett határidő tartásának részünkről nem lesz akadálya. * * * Az Április 4. Gépipari Művek kirendeltségvezetője, Juhász Já­nos szintén bizakodik: behelyezés során felmerülő sze­relési feladatok maradnak hát­ra. Ebben az utolsó, rendkívül ki­élezett időszakban nagyon szá­mít unik szocialista' brigádjaink és fiataljaink támogatására, melyre az október 5-én tartott 'Ezeket a problémákat kell éppoly operatívan, jó együtt­működéssel és gyorsan megol­dani, ahogyan az a szekunder­körben örvendetes gyakorlattá kezd válni. TÓTH ANDRÁS Fotó: Deák Hunor

Next

/
Oldalképek
Tartalom