Atomerőmű, 1981 (4. évfolyam, 1-8. szám)

1981-08-01 / 5. szám

ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 3 Testvérlapok Elutazás előtt - után Igor Grigorjevics Kovalenko három évet töltött Pakson, az atomerőmű-építkezésen. Mun­kavégzése, emberi értékei alap­ján már régen kiérdemelte volna újságunk flígyefimét. Emberi gyarlóságunk (újabb) bizonyíté­ka, hogy a vele készített inter­jút csak akkor tárjuk olvasóink elé, amikor Igor Grigorjevics ki­küldetését befejezve hazauta­zott. — Milyen feladatokat látott el Magyarországon az elmúlt évékben? — A magyar fél megvásárol­ta a fő technológiai berende­zések szerelésének technológiá­ját az ENERGOMONTÁZS­­PROJEKT-től1. Ezt a szervezetet kép viselte m Pakson. — Szeretnénk, ha pontosab­ban meghatározná1 ezt a fel­adatot. — A berendezések szerelése néhány bonyolult folyamatból áll: a berendezések helyszínre szállítása, erőművön belüli szál­lttá si munkák és a végleges he­lyen való felszerelés. A GOSZ­­GORTECHNONADZOR szabá­lyai alapján, technológiai kár­tyák szerint kell elvégezni a fő­­berendezések szerelését a pri­mer- és székunderkörben; Pak­son szovjet technológia szerint építik az erőművet, de ezt csak a helyi viszonyoknak megfele­lőén lehet alkalmazni, tehát az eredeti technológiát honosítani keik A technológiának megfe­lelő munkák ellenőrzésével és a honosítással foglalkozom én. Ezen- kivül magában a mun­kafolyamatban is jelentkeznek problémák, melyeket a> gyártók­kal és technológusokkal kell megoldani. A magyar vállalatok közül a GYGV foglalkozik ezen problémákká:!, közvetlen mun­katársam- Jamaiczki Tibor vőlt. A tervezés egy részét az ERŐ­TERV végezte. Az ő terveiket egyeztetni kell oz általunk ké­szítettekkel, s ez szintén az én szervezési munkámhoz tarto­zott. Alapvetően- a GYGV, ERŐ­TERV, ERBE és VEGYÉPSZER munkatársaival tartottam a kap­csolatot. Munkámat már egy éve egye­dül végzem. Korábban Mi'hajíov kollégával dolgoztam, de ő 1980-ban végleg hazautazott. „Magányos farkas”-Iként dol­gozni egy -ilyen hatalmas épít­kezésen igen- -nagy felelősség­­tel'jes és büszkeséget keltő megbízatás. Hátránya viszont, hogy állandóan kéznél kell len­ni a -szerelés igényeinek meg­felelően. Rövid beszélgetésünk jól pél­dázta az állandó rendelkezésre állást: szinte egyfolytában csengett a telefon, közben1 sze­mélyesen is -többen jöttek ta­nácsért az erőmű -ilyen-, -vagy olyan- problémájával kapcsolat­ban. — Milyen feladatokat lá-t az ENERGOMONTAZSPROJEKT? — Az EMP országos szerve­zet; Moszkvában van a- köz­pontja- és -még kb. 10 afválla­­iata taiá'lható az országban. A feladatai az, hogy az erőművek technológiáját és tervezését biztosítsa. Minden alvállalathoz tartozik néhány hazai és külföldi erő­mű. A ki-jevi alvállalat, ahol én dolgozom, a rovnái, az örmény, a dé'l-ukraj-nai, -illetve a csero­­nobil-i, korszki és sz-m-ollen-szki erőműveket ktapta-, a külföldiek közüí pedig a- paksit. — Kérem szóljon röviden ön­magáról, életútjáról is! — Katonacs-aládból szá-rma­­zo-nu Távol-Keleten- szültet-teimi, s a Krímben.. Szevasztopolba-n töltöttem a- gyerekkoromat. Ki­­jevbe-n- folytattam a tanulmá­nyaimat, -itt végeztem el- a fő­iskolát is általános energetikai szakon. 1961-től dolgozom kü­lönböző erőművekben, először természetesen hőerőművekben: Szibériában-, Naj-rii-szk városban, Moldáviában és Ukrajnában. Utóba- tértem- át az atomerő­művekre, a Kijevi: Intézetben dolgoztam-, egy évre rá Paks­­ra- küldtek. Magyarországon a három évet a- családommal' töltöttem együtt, feleségemmel, és fiam­mal. — Végül1 egy nehéz kérdés: az egyes blokk kiadása- akár­hogy néízük — késük. Mibe-n Jártja ennek okát, é-s miben vál­toztatna- -az építkezés menetén? — A magyar fél gyakran hi­vatkozik arra, hogy késnek a szállítások és a1 leszállított be­rendezések minőségével is gyakra-n- elégedettének. Való­ban előfordult, ho-gy nem a legkiválóbb minőségű be rendé­­zés érkezett — a-nyaghib-á, vagy a rossz megmunkálás kö­vetkeztében. így volt ez példá­ul- ai sprinkler szivattyúknál. Gakoribb eset, amikor csak a külső -nem- volt tetszetős — lásd pá-tvíz gá-ztaHa-n-ítök — némi ti-sztítá'ssal azonban be l-ehetett bizonyítani, Iho-gy a csúnya kül­ső a -műszaki követelményeknek megfelelő -szerkezetet takar. Ami a munkatempót illeti, a Szovjetunióban -szigorúbb -nor­mák szerint dolgoznak. A mun­ka hatékonysága- azért maga­sabb, mer-t az építkezést olya-n vezetőség irányítja-, amely min­den résztvevő vállalat fölött áll, Itt Pakson meglehetősen önál­lóan- dolgoznak a vállalatok — úgy tűnik — senki -nem ve­szi magára a- közvetlen irányító szerepét. Talán az itt -tartózkodó válla latvezetőlkbő1!' álló stáb irányítása- l-e-nine a leghatéko­nyabb. Végül a< ciklikus mu-nkare-nd. Az a- benyomás-orni hogy a 8+6 és 10+4 rendszeriben a dolgo­zók -a- túlságosan hosszú szünet mliat-t 'kiesnek a -munkából- és ez rontja a -munlka effekt-ivi-tását. Mindez természetesen csak a kívülálló benyomása Végülis, ha -jól -ismerem ai m-a-gya-r köz­mondást: „Minden- ember a-sa­ját -siker-éneik kovácsa" — egy­szóval az litt lévők tudják Jsg­­pomto'sab'ban, hogy mire van szükség. — Köszönjük az interjút és további sok sikert kívánunk munkájában, személyes élété­ben egyaránt. JUHASZ NŐRA Fotó: CSONKA EDIT-A Paksi Atomerőmű egyik új­donságával, a dozimetriai cső­rendszer ragasztásos szerelés­technológiájával foglalkozik a Magyar Villamos Művek Tröszt Közleményei ez évi 3. száma. Erőművünk dozimetriai rendsze­rébe mintegy 8000 méter alu­míniumcsövet kell beszerelni, s ekkora mennyiség megköveteli a termelékeny eljárások alkal­mazását. Mivel a vékonyfalú alumíniumcsövek hegesztése igen nagy szaktudást igénylő, lassú eljárás, a VERTESZ szak­emberei vállalták az új techno­lógia alkalmazását, melyet ed­dig csak Cséhszlovákiában al­kalmaztak hasonló céllal. A vilamosenergia-iparban rendkívül nagy hangsúlyt kell fektetni a biztonságos munka­végzés különböző feltételeinek megteremtésére. Benkő Balázs cikke a blokktranszformátorok tűzbiztonságával, az ÉMÁSZ szerzőkollektívájának beszámo­lója pedig a munkaalkalmas­sági vizsgálatok biztonságnöve­lő szerepével foglalkozik. Az MVMT közleményei rend­szeres közlési fórumot biztosít az iparágban kidolgozott mű­szaki újdonságok bemutatásá­ra. Az erőművi ioncserélő osz­lopok új típusú gyantafogó szerkezetét Szűcs Mihály, a Győr 1, -erőmű műszerész cso­portvezetője konstruálta, mely az eddig alkalmazott nyugatné­met szerkezetekhez képest nem­csak üzemeltetési tulajdonsá­gait tekintve megbízhatóbb, ha­nem a piaci beszerzési problé­mákat is megoldja, amellett jelentős deviza-megtakarítást eredményezhet. A gyantaszűrő -gyertya szaibadalmaztatá'si eljá­rása folyamatban van. A Paksi Atomerőműben is súlyos gondot okozó kérdéssel foglalkozik Rózsavölgyi József cikke: „Minősített hegesztők ok­tatása hazai erőművek szerke­zeteinek hegesztéséhez." A modern műszaki követel­ményeknek megfelelő képesítés eléréséhez az ERŐKAR hegesz­tő-továbbképző tanfolyamokat szervezett, melynek gyakorlati vizsgáin a bukásarány 50—60 százalékos. Az eredményesséq javítása érdekében a, tanfolyam előtt 1980-tól képességvizsgálatot, majd kéthetes gyakorlatot tar­tanak. Az újraminősítések és pótvizsgák előtt predig három­napos kötelező qyakorlatot ír­nak elő. A cél változatlanul az, hogy maqas minősítést csak megfelelő kvalitású hegesztők kapjanak, ezt azonban nem magas bukási aránnyal, hanem az oktatási munka magas szín­vonalával1 érjék el. T. A. Felvétel Ültek egymás mellett és lát­szott rajtuk, hogy várnak vala­kire. A férfi napcserzett, barna arcából szinte világított a vilá­gosszürke szempár. A szemközti falon lévő képre meredt, de in­kább gondolatai foglalkoztat­ták, mint a látnivaló. Az asz­­szony bezzeg sűrűn pislogva né­zegetett ide-oda, leritt róla a kíváncsiság; még a legyek szálldosását is élénken követte tekintetével. Akire vártak, hirtelen rántás­sal nyitotta ki az ajtót, majd bevágta maga mögött, egyből elűzve ezzel a két ember ille­delmes hallgatásának mély csöndjét. — Na, már itt is vagyok — mondta hadarva, és úgy ült le, mint aki rögtön löl fog állni. — Tehát azt tisztáztuk, hogy nincs vasas szakmája, igaz? — Nincs — hagyta rá reked­tes hangon a férfi és közben ügyetlen mozdulatot tett, hogy ingujját megigazítsa. — Akkor viszont segédmun­kásként tudjuk csak alkalmaz­ni, tizenöt forintos órabérrel, ami megfelel a kollektív szerző­désünkben foglaltaknak. Erre jön még rá a kiemelt nagybe­ruházási pótlék nyolc százalék, cikluspótlék tizenöt százalék és esetenként prémium. — A lérjem javítóműhelyben is dolgozott, a szövetkezet gép­javító műhelyében — szólalt meg az asszony. — Olyan jellegű munkára itt nincs szükség, ha vasas szak­mája volna, azt be tudnánk számítani a szakmai gyakorla­tába — fújta a magáét a vál­lalat képviselője és feltűnően megnézte az óráját. A férfi alig láthatóan izgett­­mozgott a széken, s a lejében az járt, hogy ő tulajdonképpen nem is akar eljönni hazulról; atomerőmű ide, atomerőmű oda, otthon mégiscsak jobb, és neki a mezőgazdaság jelenti az otthont. Ez az egész az asszony ötlete volt, ő meg beugrott ne­ki. Azt a kis sérelmet igazán le lehetett volna nyelni, és iga­zán nem kellett volna kenyér­törésig vinni a dolgot. Talán vissza lehet még mindent csi­nálni ... — Paks környékéről vállala­tunk bérelt autóbusszal szállít­ja be és vissza dolgozóinkat mindezt ingyenesen és nem tu­dom, érdekli-e önöket, ha eset­leg szakmát szerez időközben, akkor külföldi munkahelyre is van lehetősége kimenni dolgoz­ni — folytatta gépiesen az il­letékes, és az asztalán szana­szét heverő dossziékat kezdte kínos precizitással egymásra rakni, talán annak érzékelteté­sére, hogy már eddig is sok időt fecsérelt el az „új felvételessel". Csönd lett egy pillanatig. A férfi éppen azt akarta mondani, hogy másutt is körül fognak nézni, meg hogy jól meg kell az ilyesmit fontolni és titkon azt remélte, hogy ezzel is nyerni fog egy kis időt. Kezét szája elé téve kettőt köhintett. Az asszony jól tudta, hogy így szokta kezdeni a mondóká­­ját, de nem várta meg, míg belekezd, hanem ő szólalt meg előbb: — A felvételt itt kell intézni? A férfi hátán végigfutott a hideg, és ugyanabban a pilla­natban nyilallt belé a felisme­rés: innen már nincs visszaút. A füle zúgott, nem is hallotta, hogy azok ott ketten mit beszél­nek még. A gombócra figyelt, ami oly hirtelen termett a tor­kában és a szivére, amiben va­lami mérhetetlenül nagy üres­ség támadt. T ÖCS Kis közösség, nagy ereje (Folytatás a 2. oldalról) A jó közösségi szellem a ma­gánéletben -is összehozza a dol­gozóikat. Segítenek egymásnak a csalód'ilháizlcilk építésében, de szerveznek közös- kulturális programokat, kü rá-n dul-á sokat-is. Kiss fatvá-n elmondta, hogy legutóbb a brigád KISZ-esei Körmenden jártak a fiatal vá­rosok találkozóján-. A brigád­tagok kiveszik részüket a sport­ból íis. Sakk-, asztalitenisz-baj nokságokat szerveznek és ered­ményesen- szerepelnek a-z Atom-kupa kispályás labdarú­gó to-máln. Szaktudásúkat, képzettségü­ket állandóan bővítik, többen szereztek két szőkimk-áí. Jelenleg hárm-an AVili—I/3B argongá-zos wolf ra-mefektród á s ívhe g-esztési vizsgát tesznek, amely után í. osztályú hegesztői minősítést kapnak,.-Minden- lehetőség adott, hogy a jövőben- folytatódjon a brigád felfelé ívelő pá-lyá-ja, a kollektí­va által választott utat, pedig meggyőződéssel -következetesen, járják. Ehhez sok sikert kívá­nunk. SEBESTYÉN MÁRIA Sport T f----------------------------------------­íme az ökölvívó Atom-kupa Fotó: HORVÁTH BÉLA „NEM A GYŐZELEM A FONTOS, HANEM A RÉSZVÉTEL" Mondta mindezt Pierre de Couber­­trn a múlt század vége felé, hogy az újkori olimpiákon vaJó -részvételre buzdítsa a világ amatőr sportolóit, kihangsúlyozva az igazi sportszellem megőrzésének és továbbfejlesztésének, a testmozgás kultúrójárvak -nagyszerű eszméjét. Igaz, a mai, erősen felfokozott kö­vetelményeket támasztó verseny­­sportban tompult már egy kissé ennek a mottónak a tartalma, de talán an­nál inkább vonatkozik a már világ­szerte kibontakozott és mind elterjed­tebbé váló tömegsportmozgalmakna. Azaz mozogjunk, sportojunk a moz­gás és sportolás öröméért, mindenki kedve szerint, a neki legtesthezál­lóbb sportágban, iMetve, amit a lak­hely — esetleg munkahely — körül­ményei megengednek. És ne men­jünk messzire, vegyük csak szűkebb környezetünk lehetőségeit, ha bele­gondolunk, fel sem tudjuk sorolni mi­lyen széles skálában űzhetünk vala­milyen sportot saját kedvtelésünkre. A legelterjedtebb és legnépszerűbb műfaj persze Pakson is a labdarú­gás. Több kispálya is rendelkezésre áll, ahol lebonyolításra kerülhetnek a kü­lönböző taJólkozák. Szervezett futboll­­tornák, ál- Atom-kupa, vállalaton­ként! üzemi bajnokságok, az erőmű építkezésen résztvevő vállalatok csa­patai között zajló bajnokság fémjel­zik, mennyien szeretik és űzik ezt a sportot. Van azonban egy nagyon kellemet­len tényező is, ami szintén egyre in­kább jellemző ezekre a- futbalftalál­­kozókra, ez pedig a sportszerűtlen­ség. Külső szemlélő számára úgy tűn­nek ezek a meccsek, mintha- nem kedvtelésből, hainem — saját de fő­leg mások egészségét nem kímélve — egy nagyon fontos cél elérésé­ért küzdenének a játékosok. Egyrészt igaz az — és ezt bizo­nyos keretek között meg is lehet érteni — hogy kellemes érzés a győzelem és végüllis mindenki győz­ni akar. De kérdem én, megéri-e mindenáron? Miért nem lehet ab­ban a szellemben játszatni, hogy mindent megteszek sportszerűen a győzelemért, de elismerem, ha iobb az ellenfél. Nem egyszer végződött találkozó a durvább és erőszako­sabb, nem pedig az ügyesebb és Jobban játszó csapat győzelmével. És nem egy begipszelt 'lábú, karú ember szenvedett hetekig, viselve a „kemény játék” nyomait. Ráadásul az ilyen kéz- és lábtö­réseknek van eay másik kihatásuk is. Ismerősök, kollégák orrolnak egymásra, egymás háta möqött megjeayzéseket tesznek a másikra, aki miatt kéz- vagy lábtörést szen­vedtek. Lehet ezen csodálkozni, rá­adásul mikor a „sértettnek" ioaza van? Úgy érzem érdemes egy kicsit ezen elgondolkodni és a jövőben inkább a sportszerűség szellemé­ben folytatni ezeket az egyébként nagyszerűen szervezett tornákat. — kágé — NB ll-BEN AZ ASE KOSARLABDACSAPATA: % A hír valójában nem friss, hiszen az Atomerőmű Spartegyesület felnőtt férfi kosárlabdacsapata már jóval ezelőtt, az elmúlt bajnoki idény be­fejeztével bejutott a felsőbb osztályt jelentő NB ll-be. A felkerülés rövid történetéről, a je­lenlegi helyzetről, illetve a közeljövő terveiről, feladatairól Nagy János, az ASE edzője és egyben játékosa nyi­latkozik. „A zelőző szeonban csapatunk a tabella 3. helyén végzet. A bajnokság kiírása értelmében az első három csapatnak osztályozó mérkőzéseken kellett eldöntenie, ki jut a felsőbb osztályba. Mivel Baranya megye bajnoka visz­­szalépett, a Kaposvári Gazdász és az ASE „léptek a szorítóba”. Minimális előnnyel ugyan, de telje­sen megérdemelten az ASE vívta ki a továbbjutást. Ez természetesen nagy örömet, de egyben sok gondot és feladatot je­lentett és jelent most is a csapinak. A magasabb osztályban olyan jónevű csapatokkal kell -majd mérkőzéseket vívnunk, mint a SÁÉV, a Dombóvári VSE vagy a Bakony Vegyész. Magától értetődik, hogy újítani, erősíteni kell a játékosanyagot, emelni kell az ed­zésadagokat. Biztosítani kell továb­bá egy serdülő- és egy úttörőcsapat­ból álló utánpátlásbázist. Jelenleg az erőnléti alapozó edzé­seink folynak. 12 fővel naponta két­szer gyakorlunk. Ha ezen túl leszünk, jönnek a labdás gyakorlóitok, variá­ciójáték, ügyességi és dobótréningek. Első bajnoki mérkőzésünket 1981. szeptember 20-án Keszthely csapata ellen játszok, mégpedig hazai pá­lyán. Nagyon szeretnénk jól helytállni, reméljük ezentúl nagyobb létszámú, bennünket biztató közösségnek hálál­hatjuk meg a szurkolást. Tulajdon­képpen meg is ragadom oz alkalmat és szeretettel meghívok első mérkő­zésünkre mindenkit, aki kedveli a kosárlabdát.” Viszontlá'lásra szeptember 20-án, a ll-es sz. áilta'lánas Iskola tornacsor­­no kábain. — kágé — Tiltakozunk A békés atom nevében til­takoztak dolgozóink a nukleá­ris fegyverkezés legújabb és eddig legfélelmetesebb szörnye a neutronbomba gyártása ellen. A neuronfegyver, mint az atomfegyverek általában, em­berek tízmillióinak okozhat gyors, vagy évtizedekig húzódó, a szervezet lassú felbomlásával járó, kínos, szörnyű halált. Különbözik azonban a többi nukleáris fegyvertől abban, hogy „kicsi". Kilövéséről nem országos parancsnökságok, ha­nem helyi parancsnokok dönt­hetnek. * Halál és halál között nem le­het különbséget tenni. De ha mégis, akkor a sugárzás a Ha­lál legborzalmasabb fajtáját okozza. Ezért valamennyiünk és utódaink nevében soha nem engedhetjük, hogy a milliós szörnyű halál olyan emberek kezébe kerüljön, akik — balese­tek tucatjai bizonyítják —, saját árnyékuktól iS félve, gondol­kodás nélkül elszabadítják azt, például egy számítógép hibás jelzése alapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom