Atomerőmű, 1981 (4. évfolyam, 1-8. szám)

1981-05-01 / 3. szám

ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 3 Középpontban: A gyermekintézmények Minden társadalom életé­nek meghatározott fejlettségű kulturális arculata van, mely mindig az adott anyagi viszo­nyoktól függ, de vissza is hat rá. Számos összetevőjének egyike a nevelés, amely in­tézményesen a bölcsődékben, óvodákban kezdődik, majd az iskolákban folytatódik. A paksi gyermekintézmé­nyek esetében megállapítha­tó, hogy az új lakótelep ter­vezői körültekintően jártak el: az összes olyan gyermek­­intézmény, amely szükséges egy mai lakótelephez, meg­tervezésre került. A 120 fé­rőhelyes bölcsőde és a 150 férőhelyes óvoda 1978-ban el­készült, a 32 tantermes új is­kolában 1979-ben kezdődött meg a tanítás. Gondok most, 1981-ben, így is jócskán akad­nak, melyek jellemzésére csupán néhány adat: 729 nor­mál és 78 szükségférőhelyen 1066 beírt gyermek van az óvodákban. Ez 132 százalékos feltöltöttséget jelent, sőt csak magát a lakótelepet vizsgálva a száraz, de sokat sejtető sta­tisztikai adat 141 százalékra szökik fel. Az óvodák feltöltöttsége tovább nem növelhető. A régi városrészben, a Ta­vasz utca sarkán társadalmi összefogással egy 75 férőhe­lyes óvoda épül, ami viszont semmit nem fog könnyíteni a jelenlegi állapotokon. Ugyan­is a bölcsődében kialakított óvodai szükségférőhelyeket meg kell szüntetni, mivel napjainkban is 72 bölcsődei felvételi kérelem maradt ki­elégítetlen, és a bölcsődei el­helyezés iránt mutatkozó igény fokozódásával egyre komolyabban kell számolni. Az Eötvös utcában lévő 97 férőhelyes óvoda felújítása tovább nem halogatható, így az ottani gyerekek is Paks fokú középiskolája volt. Ma három általános iskolában és egy gimnáziumban gyarapít­ják az ifjúság ismereteit, ne­velik őket az életre. Az isko­lákban végzett munka szín­vonalát jellemzik azok a si­kerek, amelyet a megyei és országos versenyeken, sereg­szemléken érnek el a paksi diákok akár egyénileg, akár csoportosan. Ugyanígy jel­lemző adat az is, hogy a pak­si gimnáziumból a felsőfokú intézményekbe való jelentke­ző és felvételt nyert tanulók aránya a megyei és országos átlag felett van. fjP IF® wi A Paks környéki szétszórt kis települések gyermekeinek tanítására, a közösségi össze­fogás szép példájaként, meg­kezdte működését a Cseresz­­nyész-pusztai oktatási bázis, amelyben a körzetesítés ered­ményeként 3 tanulócsoport iskoláztatása történik úgy, hogy naponta be- és haza­szállítják a gyerekeket. Itt lesz a nyári napközis tábor, a szép környezetben iskolánként felváltva 80 fő el­látását fogják biztosítani. Az oktatási politika szempontjá­ból nem kis dolog a cigány­dellezésben vagy az MHSZ- foglalkozásokon milyen ra­gyogó előmenetelt mutatnak. A szakkörök szervezését, működtetését az úttörő csa­patok végzik, egyrészt intéz­ményi, másrészt a közműve­lődés anyagi csatornáiból be­folyt összegekből. Pakson je­lenleg 56 iskolai szakkör van, amelyek igen népszerűek a tanulók körében, és hasznos tevékenységük a nevelés szinte nélkülözhetetlen részé­vé vált. A Miunkáaművelődési Köz­pont, az ifjúsági és úttörőház ugyancsak működtet ifjúsági szakköröket, melyeket itt in­kább „művelődési kisközössé­­gék”-nek neveznék. A 21 kis­közösség programját művelő­dési szakemberek egyeztetik az iskolákkal, és az igények felől is rendszeresen tájéko­zódnak. Hogy aztán melyik szakkör vagy k'lu'b jeleníti a legnagyobb vonzerőt, az a résztvevők létszámából köny­­nyen kikövetkeztethető. A gyermek népi táncra, több mint 60 fő jár lelkes kitartás­sal, és a helyproblémájukat sürgősen meg kell oldani, hi­szen a táncos lábú csöppsé­geket helyhiány miatt nem lehet — és nem iís szabad ha­­zaküldeni. A sikeresebb szak­körök: a képzőművész, az út­törő-fúvós, az ifjú horgász, a modellező, az orosz társalgási levelező.1 De a kisebb létszám­mal dolgozó csoportoknál is igen hasznos munka folyik. A fúvósoktatás 10 éves ha­gyománnyal rendelkezik Pak­son, és azóta felnőtt egy ge­neráció, melynek tagjai al­kotják a mai felnőtt zene­kart. Remélhetőleg a kis út­törő fúvósok sem fog.iák majd abbahagyni a zenélést, ha másért nem csak azért, mert hangszeren játszani nagysze­rű időtöltés minden korban, és ha valaki a zenét úgy ked­veli meg, hogy közben maga is műveli, az újabb örömök forrásául szolgál. Az orosz-szakkörösök me­gint más élménnyel lehetnek gazdagabbak, például az el­múlt évben személyesen is ta­lálkozhattak külföldi levele­ző pajtásaikkal, mivel kint jártak a Szovjetunióban. A gimnázium fiataljai kö­zül az irodalmat legjobban kedvelők irodalmi színpada immár két éve, hogy az arany fokozatú minősítést megkap­ta. A szakkörön kívül a legkü­lönbözőbb művelődési for­mákban vehetnek még részt az érdeklődő fiatalok. A vá­rosi-járási könytár, a szín­házi előadások és koncertek (kimondottan fiatalok részé­re), az ifjúsági filmek, az MMK előtermeiben kialakí­tott játszósarkok stb..., mind a tanulóifjúság műveltségé­nek fejlesztését, szabad idejé­nek tartalmas eltöltését hiva­tott szolgálni. A lehetőségek tehát adot­tak. Természetesen a fiata­lok ízlését körültekintően kell formálni, meg kell mutatni az igénytelenségből az igényes­séghez vezető utat, és ez a feladat nemcsak a pedagógu­soké, hanem minden felnőtt emberé, aki felelősséget érez ifjúságunkért, a jövő felnőtt­jeiért. TORMA CSABA Fotó: Horváth Béla többi óvodájába lesznek el­osztva. Az óvodai és bölcső­dei gondok megnyugtató el­rendeződése, ezen belül az ilyen korú gyermekek nevelé­séhez szükséges méltó körül­mények megteremtése csak akkor várható, ha akár beru­házási, akár tanácsi pénzből minél előbb elkészül a másik 150 férőhelyes óvoda és 120 férőhelyes bölcsőde. Az óvoda építésével kap­csolatban már folynak a tár­gyalások, és remény van ar­ra, hogy ebben az ötéves tervben elkészül. Mi a helyzet az iskolák hé­­zatáján? Paksnak szép ha­gyományai vannak az oktatás terén, hiszen az első világhá­ború előtt, 1910-ben hat ele­mije, egy ipari és két alap­kollégium működtetése. A ci­gány gyerekek általában 2—3 évvel elmaradtak a korosztá­lyuktól, és a pedagógusok óriási szakmai tudására, va­lamint terűimére van szük­ség az eredmények elérésé­hez, hiszen plusz feladatként még a szülők ellenállását is le kell győzni. Igen fontos szerepet tölte­nek be az iskolák és egyúttal a tanulók életében a külön­böző szakkörök, amelyek se­gítik kibontakoztatni a fiata­lok egyéniségét, érdeklődési körüknek megfelelően gon­dozzák tehetségüket. Az élet már számos esetben bebizo­nyította, Pakson szántén gyakran előfordul, hogy az elméleti tantárgyakban gyen­gébb diákok például a mo­Hírek Egész sor új létesítménnyel gyarapodott a lakótelep ellá­tó hálózata: új élelmiszerbolt nyílt a Kodály Zoltán utcá­ban, megkezdte működését a Rozmaring Tsz virágüzlete. Lapzárta idején készültek a fodrász-kozmetikai szalon avatására. Az üzemi terüle­ten is megnyílt (bár mégnem üzemel rendszeresen) a köny­vesbolt, a 2. kiépítés főépüle­ténél pedig egy új konténer­büfé. Több levélírónk kérésére még egyszer leírjuk: De jó lenne, ha még egy icipici postahivatal is működne a területen. Az atomerőmű „esze” A PAV és a VERTESE dol­gozóinak részvételével szovjet szakértők irányításával nem régen kezdték meg az atom­erőmű-számítógépének szere­lését. — A KOMPLEX URÁN-II és speciális rendszerek” elne­vezésű számítógép konfigurá­ció — mondja Horváth Ist­ván üzemmérnök — az atom­erőmű első blokkjának mű­ködés közbeni ellenőrzését fogja végezni. Ä technológiai egységeken, berendezéseken elhelyezett érzékelő, távadó, kapcsoló és egyéb műszerek­ről, készülékekről kapott ada­tok alapján a számítógép köz­ponti egysége közvetlenül ér­tékelhető információt szolgál­tat az atomerőmű mindenkori állapotáról. A számítástech­nikai komplexum fontosságát 'jellemzi, hogy üzembe helye­zése a blokk indításának egyik feltétele. A reaktor blokk biztonsá­gos üzemeltetéséhez alapvető fontosságú követelmény a bel­sejében lezajló fizikai folya­matok állandó figyelése. Ezt a feladatot látja el a HINDU­­KUS speciális rendszer. A technológia egyéb területeit nagyrészben az M—60 infor­mációgyűjtő folyamatperifé­ria segítségével ellenőrizzük. A klb. 5000 mérőkörből érke­ző jelek feldolgozásával olyan információk birtokában lesz az üzemeltető személyzet, amely nélkülözhetelen segít­séget nyújt a folyamatos üzemviteli munkák és esetle­ges üzemzavari helyzetek elemzése során. Az eddig részletezett fel­adatok számítógépes feldol­gozásának rendszerezését az SZM-2 processzorral vezérelt központi egység -végzi. — Milyen feladatokat kell megoldani jelenleg annak ér­dekében, hogy ez a számító­gép komplexum megfelelő határidőre elkészüljön? A PAV folyamatirányítási osztálya szervezetén -belül működő számítógép üzem feladata a számítógép foga­dásával, üzembe helyezésével, majd üzemvitelével kapcsola­tos tevékenységek ellátása. Az üzemvitelre történő fel­készülés jelenlegi szakaszá­ban a berendezések műszaki előkészítése, szerelése folyik. Null-revíziós tevékenységeket végzünk az M—60-berendezés műszereink, a számítógép­komplexum több száz tápegy­ségén. Sajnos igen sok hibás egységet találunk. Folyamatosan végezzük a Szovjetunió különböző gyá­raiból érkező egységek foga­dását, kicsomagolását, ún. „ládadokumentáció” szerinti ellenőrzését, elhelyezését a blokkvezénylő mellett lévő számítógépterem adott he­lyein. Az atomerőmű komplex su­gárvédelmi ellenőrzésének megvalósítója a SZEJVÁL sugárvédelmi rendszer, mely­nek munkája kiterjed a tech­nológiai rendszerek, a rádio­­aktiv hulladékok és az atom­erőmű dolgozói ellenőrzésére. Az itteni munkák helyzetéről Szintai Péter irányítástechni­kai üzemmérnököt kérdeztük: — Jelenlegi és közeljövő legfontosabb feladat szá­munkra az -üzemibe helyezés műszaki feltételeinek megte­remtése. Feladatunk még az eddig általunk készített áraműttervek kiegészítése a valóságos szerelési állapot fi­gyelembevételével, közeljövő legjelentősebb feladat pedig a helyszíni szerelésellenőrzési tevékenység, valamint a ve­zénylők központi berendezé­seinek „élesztése.” A számítógép szerelésének és üzembe helyezésének ér­dekes eseményeiről a továb­biakban rendszeresen tájé­koztatjuk olvasóinkat. Sándor Ferenc Testyérlapok E rovat híradásaiban vál­tozatlanul az a célunk, hogy olvasóink elé tárjuk vállala­taink örömeit, gondjait, el­képzeléseit. „Munkáslakások épülnek” címmel a 22. sz. AÉV dolgozóinak lapjában dr. Viola György beszámol arról, hogy a vállalat veze­tőinek sikerült megegyezést kötni a Szekszárd városi Ta­nács, valamint az OTP kép­viselőivel. Ennek alapján, az OTP a telek használatbavé­telének és közműépítésének fejében a lakások árába 55 ezer forintot épít be, ezzel egészíti ki azt a pénzössze­get, amelyet a tanács a telek közművesítésére rendelkezés­re bocsát. Így egy-egy lakás 450—500 ezer forintba kerül. Ebből az összegből levonják a szociálpolitikai kedvezmé­nyeket; a gyermekenkénti 30 ezer forintot. A vállalat dol­gozóinak biztosítja a vételár 20 százalékát kamatmentes kölcsönként, amelynek 15 év a törlesztési ideje. Ennek fe­jében a dolgozó vállalja, hogy ugyanennyi évet eltölt a vál­lalatnál. így előreláthatólag ez év végéig Szekszárdon 20, Pakson pedig 5 lakás kulcsát­adása történik meg. Dunakanyarban Hullámcsillogással az esti homályban, kitárult medrében a vén folyó, partját mosta a nagy kanyarban, hullámokkal, csendben suhanó. Tavaszi est árnyékos alkonyát, esőfelhők sűrűje takarta, beborítva a folyót, a tájat, csendes eső permetét szórta. Amíg álltunk csendben, buszra várva, ernyő alatt, egymáshoz simulva, a folyón olykor színét mutatta halványfényű, piros jelzőbólya. Szemünk sugarát a homályba fúrtuk, kerestük a folyó halk zaját, uszályhajó terhével haladva felfelé vitte vízbe merült súlyát. Hajómotor nyögése hallatszott, csavar kavarta a folyó vizét, vízfodor ezüstje csillant, és a hajó elkerülte a bolya színét. Tovatűnt a motor zúgása, csendes hullám a partig sem jutott, hozzámsimulva álltái mellettem, galambszíved halkan dobogott. Gondolatunk a múlt időkbe szárnyalt. Hányszor hajóztunk életünk vizén? Mint annyiszor mór sok-sok éven át, a vízzel szemben, hullámok tetején. Hajónk motorja a szívünk, tűz benne a szerelem, életünk közös útjain, gyermekünk csillaga vezetett. Ránk borult az est sötétje, eltakarta a folyó vizét. Mögöttünk a csárda zenéje szólt, merengve néztük a bolya felvillanó színét. Távolban az erőmű fénye adott szikrázó csillogást, hol ezernyi kéz dolgozza át az éjszakát. Vándorfelhők mögött felbukkant a hold, és nézte a békés alkotást. Gróf Albert Nem mindennapos az a szerződés, amelyet a 22. sz. AÉV kötött Nagy Előd fiatal festőművésszel, akit fellelke­sített hazánk gigantikus mé­retű építkezése, a Paksi Atomerőmű. A szerződésben rögzítették, hogy a vállalat vevőként jelentkezik olyan művészi alkotásokra, amely­nek témája az építkezéssel kapcsolatos. Az Erőműberuházási Vál­lalat lapja: az „Áramkör”. A paksi riportok mellett, emlí­tést érdemel a gabcsi'kovo— nagymarosi vízlépcsőrend­szerrel foglalkozó írás. A víz­lépcsőrendszer és a vele ösz­­szefüggő létesítmények kol­lokviuma széles körű érdek­lődést keltett. A tudományos nemzetközi tanácskozáson el­hangzottak aggályoskodó, a jelenlegi viszonyokat féltő, azokat megtartani kívánó észrevételek is, összességében azonban valamennyi érdekelt egyetértett abban, hogy a fej­lődés szükségszerű változá­sokká! jár, fejlődés nélkül pedig nemcsak, hogy céljaink megvalósítása, de még a je­lenlegi szint tartása sem len­ne lehetséges. Érdekes a KISK-életről, pontosabban a KlSZ-vezető­­képző táborról szóló tudósí­tás. A képzésen — immár ha­gyományosan — három vál­lalat, az ÉRBE, az OVIT és az ERjÖTERV KISZ-vezetői vettek részt. Az évenkénti táborokat a három vállalat egymást kö­vetően egy-egy vállalati üdü­lőben rendezi. Ilymódon nem­csak a költségek csökkenthe­tők, hanem az előadások ma­gasabb szintű központi szer­vezésére is lehetőség van, sőt a táborélet is színesebb, ha egyszerre több vállalat fiatal­jai találkoznak. Ezt a kezde­ményezést más rokonvállala­tok számára is példaként em­líthetjük. Sebestyén Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom