Atomerőmű, 1980 (3. évfolyam, 1-7. szám)
1980-03-01 / 1. szám
•» n (ifr1 amctj „ ATOMERŐMŰ ... A PAKSI ATOMERŐMŰ epttot BERUHÁZÁS DOLGOZÓINAK LAPJA. III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1980. MÁRCIUS Feladataink 1980-ban Az atomerőmű I. reaktorblokkja megvalósításánál 1980-ban döntő szakaszhoz érkeztünk. A technológiai szerelés beindítására és megvalósítására készültünk máraz elmúlt évben, s ennek egyes feladatainál megkezdődött a kivitelezés. A technológiai szerelő vállalatok — elsősorban a GYGV — megkezdték a szükséges létszám és technika Paksra telepítését, hogy az ütemtervben meghatározottakat teljesíteni tudják. Az építőipar jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az I. rekatorbox építészetileg minél előbb befejezésre kerüljön, illetve a kiszolgáló és segédlétesítmények megvalósításán tevékenykedtek eredményesen. 1979-ről megállapíthatjuk, hogy az építkezés eddigi legsikeresebb éve volt. Jelentős olyan vonatkozásban is, hogy nemcsak az ide irányított nagy létszámnövekedés adta a termelésnövekedést, hanem nőtt a termelékenység is. De a nagy előrelépés ellenére is sok adósságunk van. Nem sikerült minden kitűzött feladatunkat megvalósítani. Ugyanakkor nagyon sok gondot okozott, hogy a berendezések jelentős része késett, vagy még egyáltalán nem érkezett meg, s a technológiai szerelési tervek nem voltak végrehajthatók. Felvetődik a kérdés, hogy ilyen problémák és gondok után a meghatározott feladatok teljesíthetők-e, illetve mit kell tenni, hogy teljesíthetők legyenek. Az új helyzetben a kormánybiztosi értekezlet által jóváhagyott ütemtervek maradéktalan végrehajtására kell összpontosítani. Az itt megjelölt feladatok feltételeit kell biztosítani a megfelelő anyagok, eszközök beszerzésével. A végrehajtás fegyelmezett munkavégzést, a minőségi követelmények maradéktalan betartását igényli. Minden vállalati kollektívának biztosítani kell, hogy a vele együtt dolgozó vállalatok a szükséges időben megkapják a munkaterületet. Az elmúlt időszak bizonyította, hogy a szocialista brigádok, munkáskollektívák érzik a feladatok súlyát, jelentőségét, s a megvalósításért tenni akarnak. A felszabadulási munkaversenyben a nehézségek ellenére is szép sikereket értek el, s az új feladatok megjelenésekor ismét vállalásokat tesznek. A munkásoknál és a kollektívákban jelentkező kezdeményező készséget ki kell használni. Biztosítani kell a gazdasági és társadalmi vezetés részéről, hogy a dolgozók vállalásaikat végre tudják hajtani. El kell érni, hogy mindenki, aki a beruházáson dolgozik, megismerje a feladatát, megértse a végrehajtás szükségességét. Közös munkával kell biztosítanunk, hogy a paksi atomerőmű a VI. ötéves tervben épüljön fel. Hegedűs György pb-titkár 1979. december 19-én nagy szeretettel várt vendég, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára látogatta meg hazánk legnagyobb beruházását, az atomerőmű építkezését. Kíséretében volt Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Kovács Antal, a Központi Bizottság osztályvezetője. A vendégeket K. Papp József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára, Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Simon Pál nehézipari miniszter, Szabó Benjamin, az atomerőmű beruházás kormánybiztosa, Rikóczky István, a paksi városi pártbizottság első titkára, Hegedűs György, az atomerőmű beruházás pártbizottságának titkára, valamint a munkások képviselői fogadták. Az érkezést követően az irodaház második emeleti tanácstermében I. V. Prokopenko, az építkezésen dolgozó szovjet szakértők vezetője, Andrej Szemov, a lengyel szerelők vezetője, a miniszteri biztosok és az építő vállalatok vezérigazgatói is jelen voltak azon a tájékoztatón, amelyet Simon Pál nehézipari miniszter nyitott meg. Szabó Benjamin kormánybiztos részletes tájékoztatást adott az építkezés jelenlegi helyzetéről. Elmondta, hogy a Magyarországon páratlan méretű beruházás létesítésére a Szovjetunióval kötött kormányközi egyezmény adott lehetőséget. A látogatás időpontjában 50 vállalat csaknem tízezer munkása dolgozik itt. A beruházáson jól érzékelhető a szocialista internacionalizmus gyakorlati jelenléte, hiszen a szovjet tervek alapján készült berendezések üzembehelyezésében szovjet szakértők segítenek, több alkatrészt és részegységet Csehszlovákia szállít, és értékes munkát végeznek a különlegesen képzett lengyel vasszerkezeti szerelők. Szabó Benjamin külön is hangsúlyozta, hogy a merőben újszerű munka a szokástól eltérő munkarendet és magas minőségi követelményt állít az itt dolgozó műszakiak és munkások elé. Kiemelte a kormánybiztos, hogy a kezdeti nehézségek ellenére a vállalatok felnőttek a feladatokhoz. Jelentős előrelépés történt annak érdekében, hogy 1980. és 85. között üzembe helyezzük a 4x440 megawatt teljesítményű erőművet. A kormánybiztos után Hegedűs György, a pártbizottság titkára elmondotta, hogy az itt dolgozók mindegyikének szívügye az építkezés. Párttagok és pártonkívüliek, idős és fiatal munkások segítették és segítik a határidők — gyakran nem könnyű — tartását. Az építkezésen 1974- ben alakult meg az első pártszervezet, a tájékoztatás időpontjában a pártbizottsághoz tartozó tizenkilenc alapszervezetnek közel hatszáz kommunistája van. Jelentős politikai munkát végeztek a pártszervek aktivistái a folyamatos több műszakos munkarend bevezetése érdekében. A kommunisták lendületére, kezdeményezőkészségére a beruházás vezetői számítanak. Részt vállalnak abból is, hogy a Paksra dolgozni jövők itt tartózkodását segítsék. Hozzátette: ez a beruházás számos dolgozónak nemcsak munkahely, de iskoláé már lifttel járunk... la is, a munkássá válás iskolája. Elmondta, hogy jelenleg több mint kétszáz KISZ-megbízólevéllel jött szakmunkás dolgozik a beruházáson. Kádár János köszönetét mondott a meghívásért, a tájékoztatásért és elmondotta, hogy már az első benyomások alapján is úgy ítéli meg: a bonyolult körülmények között is eredményes munka folyik. A további munkához ezután is szükség lesz a központi szervek segítségére és az itt dolgozók megfelelő hozzáállására és munkájára. Ezután a vendégek felkeresték az építkezés fontosabb helyszíneit. Az építkezésen az egyes feladatok megoldásában tevékenykedő vállalatok vezetői, a munkában részt vevő dolgozók várták Kádár Jánost és tájékoztatták a munkavégzésről, a nehézségekről és eredményekről. Az építkezés megtekintése után Kádár János a szocialista brigádok, az élenjáró dolgozók és a termelésirányítók képviselőivel találkozott. A több mint két órára nyúlt beszélgetés során tizenhatan mondták el gondolataikat az építkezésről, az itt folyó munkáról, helyzetükről. A beszélgetésben részt vevők többsége a fiatal generációt képviselte, mint ahogy az egész építkezésen is az ifjúság van túlsúlyban. Dombi Imre, aki Hajdú-Biharból jött az építkezésre, a KlSZ-építőbrigádról szólt. Nem titkolta, hogy kezdetben szokatlan volt ez a munka, hiszen legtöbbjük otthon, ennél lényegesen kisebb méretű, zárt üzemben dolgozott, ám megszokták, megszerették az építkezést, összeszoktak, és minden bizonnyal többen meghosszabbítják majd a szerződésüket. Szigeti József turbinaszerelő azt mondta el egyebek között, hogy itt a munka mellett megtanulják azt is, hogy hogyan kell mozgalmi életet élni. Bizalmat kaptak, s ezt a bizalmat úgy hálálják meg, hogy eleget tesznek minden feladatuknak. Varga László, a VEGYÉPSZER dolgozója a minősített hegesztők munkájának fontosságáról beszélt. Abban, amit ők csinálnak, a legkisebb hiba sem engedhető meg. Igaz, szépen keresnek, de ehhez sokat és pontosan kell dolgozni. Molnár József hegesztő a jó anyagellátásról, a pontos szállításról szólt és arról, hogy egymás munkáját is becsülni kell. Óvni, védeni kell azt, amit már elvégeztek. Az építkezésen dolgozó sorkatonák képviseletében Ráboczki János honvéd elmondotta : a katonáknak szívügvük az építkezés, és úgy érzik, hogy a katonai eskü az építésen való becsületes helytállásra is kötelezi őket. Szó esett a gondokról is. Többen elmondották a Központi Bizottság első titkárának, hogy javításra szorul Paks áruellátása, a munkahelyre történő utazás, a postai szolgáltatás. Arra is van példa, hogy a bürokrácia akadályozza az ütemesebb mun-Az önök eredményeinek mi is örülünk... kát és felhívták az építkezés jelenlévő vezetőinek a figyelmét a létszám várható növekedésével együtt járó gondokra. Kádár János nagy figyelemmel hallgatta a véleményeket, majd elmondotta, hogy saját szemével is látta, milyen itt az élet. Neki személyesen is jóleső érzés volt tapasztalni, hogy az építkezésen a munka, a gondok, nehézségek ellenére is dinamikusan folyik. Ügy tapasztalta, hogy itt az építkezéssel egyidősen egy jó szellemű kollektíva született és erősödik. Ezen a találkozón sokféle kérdés vetődött fel. Még azok sem kényelmi szempontból feszegettek kérdéseket, akik a jobb munkaszervezést, a jobb munkarendet kérték, vagy a szolgáltatások javítását tették szóvá. Kérte, hogy a jelenlévők tolmácsolják az építkezés valamennyi dolgozójának a Központi Bizottság és az ő személyes üdvözletét. Az elismerő szó mindenkit megillet. Szólt arról, hogy örömmel tapasztalta: az atomerőmű-építkezésen dolgozók tisztában vannak annak a feladatnak a fontosságával és nagyságával, amit ez az erőmű jelent. Ez ma a Magyar Népköztársaság legnagyobb, legfontosabb beruházása. Ezt az erőművet a holnapnak, a jövőnek építjük. Elmondta, hogy az építkezést határidőre be kell fejezni, még akkor is, ha most tanuljuk ezt a munkát. Kádár János kifejezte azt a meggyőződését, hogy az a felgyorsult ütem, amelyben jelenleg az építkezés folyik, tartható, ha mindenki elvégzi a reá jutó munkát, ha az erőinket összpontosítjuk és igénybe veszszük azt a nagy nemzetközi segítséget, amelyet már jelenleg is tapasztalhatunk. Szólt arról, hogy a magyar kommunisták készülnek a XII. kongresszusra. A kongresszusra készülés sok munkát ad, de ha ezt jól összhangba hozzuk napi feladataink teljesítésével, segít és lendületet ad a további munkánkhoz. A minőség a korábbinál lényegesen nagyobb követelménnyé lépett elő, csakúgy, mint a takarékosság. Ezek a kategóriák nem egy évre szóló feladatot adnak, ezeknek állandó normává kell válniuk. Pakson tisztességesen fizetnek, de ezért becsületesen meg kell dolgozni. Ez a természetes, és ennek így kell lenni mindenütt: sehol ne lehessen jól keresi anélkül, hogy nem végeznek lelkiismeretes munkát. A jog és a kötelesség együtt jár, és ez ott kezdődik, hogy becsületesen kell dolgozni. Az itt folyó munkának van célja, van értelme, ezért érdemes áldozatokat is hozni. Ha lehet jobb feltételeket teremteni az itt folyó munkához, azt célul kell tűzni. Legyen vonzó Paks. Amit lehet, meg kell oldani. De amit nem lehet, arról őszintén kell beszélni. Elmondotta. hogy itteni benyomásai alapján úgy látja, a dolgozók és a vezetők teljes felelősséggel foglalkoznak az építkezés ügveivel, becsületesen, lelkiismeretesen dolgoznak. A jó hangulatú beszélgetés a késő délutáni órákban fejeződött be. FEJES ISTVÁN Fotó: Horváth Béla Kádár János látogatása az építkezésen
