Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1941

17 parancsnok, Zalán Frigyes, Richly Emil, Rágyánszky Pál mint őrs­parancsnokok. A leventeképzés jó hatással volt az iskolai nevelő és oktató munkára, erősítette a katonai szellemű nevelést, hasznos elméleti és gyakorlati képességeket fejlesztett. A légolalmi nevelés, illetve kiképzés az idevonatkozó rendelet figyelembevételével folyt; a rendeletben megnevezett tantárgyak keretében az előírt óraszámban elvégezték az anyagot. A kötözési módokat gyakorolták a tanulók az egészségtani és tornaórákon, a légoltalmi riadók alkalmával, ezenkívül a cserkészetnél. A helybeli, tanulók az elmúlt nyár folyamán különleges légoltalmi szolgálatot teljesítettek, a leventék és a cserkészek őrszogálatra voltak beosztva. Bejárták a határt és figyelték, hogy ellenséges ejtőernyősök nem tűnnek-e fel, nem dobálnak-e gyújtóbombákat a gabonára. Egy részük tűzoltó tanfolyamon is részt vett. Első segélynyújtási tanfolyamot tartott február 18.—20. nap­jain dr. Hunyady Balázs főorvos, a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületének kiküldöttje a IV.—VIII. osztályú tanulók ré­szére. Az előadó a légoltalommal és légvédelemmel kapcsolatos dolgokat is ismertette. A nemzetnevelés munkája nem választható el a társadalmi és szociális neveléstől. Tanulóinkban igyekeztünk a szociális lelkületet meggyökereztetni, hogy minden magyarban testvérüket lássák, akin segíteniök kell erejükhöz mérten. Az ifjúsági egyesületek közül különösen a cserkészcsapat támogatta e törekvést a bajtársiasság, a segíteniakarás erősítésével, a Gyámintézet az áldozatkészségre való neveléssel. Tanulóink ilyen irányú lelkúletéről tanúskodik az az adakozás, amely a Nyomorék Gyermekek Orsz. Otthona javára 231.64 P-t hozott össze az ifjúság köréből. A VII. osztály tanulói ugyanakkor 50 P-ős erdélyi nyereménykölcsönt jegyeztek. A cser­készcsapat körében működő Diákkaptár a gazdasági kérdésekre irányította a tanulók figyelmét s gazdasági tevékenységre ösztö­nözte őket (pl. fémgyűjtést végeztek). A szociális érzés elmélyítésé­hez nagyban hozzájárultak a tanulók táj- és népkutató kirándulá­saikon szerzett ismeretek. Ezeket a kirándulásokat Zoltai István tanár irányította és készítette elő, a tanulók megfigyelték ez alka­lommal a népviseletet, építkezést, a magyar tájjelleget; a népi műveltség és szellem belső átérzésére is törekedtek. Népdalokat gyűjtöttek és daloltak, népi játékokat tanultak el a kirándulók, mint a „Fonó“ tagjai. Az egyes kirándulásokat a tanulmányi kirán­dulások ismertetésénél közöljük. Országos magyar falusi tehetségmentés. Iskolánk az idén be­kapcsolódott az államilag megszervezett Országos Magyar Falusi Tehetségmentésbe. Ez a mozgalom 1935-ben a sárospataki ref. gim­náziumból indult el zajtalanul, a protestáns iskolák évszázados hagyományainak szellemében, azzal a céllal, hogy az alsóbb, szegény néprétegek, főleg a falusi szegényparasztság legarravalóbb fiainak anyagilag lehetővé tegye a gimnázium elvégzését. Népünknek ugyanis éppen az a rétege, amely leghivebben őrzi a jellegzetes magyar faji és szellemi adottságokat, szegénysége és az iskolától való nagy távol­sága miatt számarányához képest csak megdöbbentően csekély

Next

/
Oldalképek
Tartalom