Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1938
7 Egy század pergett le azóta, hogy egy dús fürtű, égő szemű, sápadt arcú kis diák búcsúzott el az aszódi iskolától. Azelőtt is, azóta is nagyon, de nagyon sok diák mondott istenhozzádot az Alma maternak, de ebben nincs semmi felemlítésre, megörökítésre méltó esemény. A mi diákunk azonban Petrovics Sándor volt, a világirodalom legnagyobb lírikusainak egyike, a magyar szabadság gondolatával összeforrt vezérlő csillagunk: a későbbi Petőfi Sándor. Az elhagyott szalmafödeles Alma materből Petőfi nevét viselő modern tanintézet lett, a Koren professzorból álló tantestületből 16 tagú tanári kar neveli a mai ifjúságot, a nagy Tyrtaeusból pedig magyar mithosz és magyar irodalom lett. Mióta iskolánk Petőfi nevét viseli, állandóan élt a gondolat a hivatása magaslatán álló tanári karban, az iskola barátai körében, hogy a halhatatlan diák emlékét megörökítse. Százegy esztendőnek kellett eltelnie, hogy ez a gondolat testet öltött, megmozdul a fenntartó hatóság, és az ifjúsággal, az iskola jótevőivel, barátaival, öregdiákjaival karöltve megindul a gyűjtés Petőfi szobrára. Az igények kisméretűek, áz érdeklődés, a felbuzdulás annál nagyobb, az előbb tervezett mellszoborból hatalmas ércalak ölt testet és a százegy évvel előbb elhagyott ódon iskola- épület helyett az új gimnázium kertjében, a Galga völgyére tekintve hirdeti, hogy az álmok nem csalják meg a magyart. Ez a magasztos ércszobor nemcsak ennek az iskolának az emlékműve, hanem az egész magyar tanulóifjúság zarándokhelye kell, hogy legyen. A minden viharral dacoló, a magyarság fennmaradásában törhetetlen hittel bizakodó magyar tanulóifjúság eszményképét, örök ideálját ábrázolja ez a szobor, amely hivatva van arra, hogy az elfásult, megtorpant, csüggeteg fiatal lelkekbe önbizalmat és erőt adjon a további lankadatlan küzdelemre. Büszkék vagyunk erre a szoborra, mert az első és eddig egyetlen szobor ebben a községben, s így most már megvan a közös oltár, amely előtt minden igaz magyar fogadalmat tehet, „hogy rabok többé nem leszünk!“ Ezekkel a gondolatokkal üdvözlöm egyházkerületünk mint iskolafenntartó hatóságunk nagyméltóságú elnökségét: D D. Raffay Sándor püspök úr Ónagyméltóságát, iskolánk gondos atyját, Dr Pesthy Pál egyházkerületi felügyelő úr Őexcellenciáját. Mély tisztelettel köszöntöm báró Radvánszky Albert egyetemes egyházi és iskolai felügyelő úr Ónagyméltóságát. Hazafias szeretettel üdvözlöm a Petőfi Társaság képviseletében megjelent Dr Kovács Sándor püspök úr Óméltóságát, mint a Petőfi Társaság t. b. tagját, aki egyúttal a Luther Társaságot is képviseli. Nagyrabecsüléssel köszöntőm a kir. Főigazgatóság illusztris képviselőjét, Marczinkó Andor előadó úr Önagyságát, iskolánk igaz jó barátját, aki egyszersmind az Országos Középiskolai Tanáregyesület nevében is megtisztelt bennünket. Hazafias tisztelettel üdvözlöm a főispán úr Öméltósága és az aszódi járás közönsége képviseletében megjelent Dr vitéz Czanik Géza főszolgabíró urat. Magyaros köszöntéssel üdvözlöm a helybeli m. kir. I. számú tábori tüzérosztály képviselőjét, nagyrabecsüléssel üdvözlöm a megjelent tiszti küldöttséget, a frontharco-
