Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1936
a munka, a fáradság elöli azokat a vágyakat, amelyeknek' kielégítése káros befolyást gyakorolna egészségünkre. Ugyanezt tartották a régi rómaiak is, amikor azt hirdették, liogy „Mens sana in corpore sano“, azaz csak ép testben lehet egészséges lélek. Ugyanez: a rendeltetése a modern sportnak is. Csak arra ügyeljünk, hogy a sport ne legyen öncél, hanem csak eszköz testünk és lelkünk egészségének fenntartására. Kedves gyermekeim, ti elsősorban szellemi munkát végeztek. Ha tehát úgy érzitek, hogy szellemi erőtök fáradt, menjetek ki a szabad levegőre és sportoljatok, mert a sport bármely nemével felfrissítitek testi erőtöket, de ezzel egyúttal felfrissítitek szellemi erőtöket is. Dolgozzatok tehát rendszeresen és kitartóan. Ha szomorúság ér benneteket, dolgozzatok és örülni' fogtok, ha csalódtatok, dolgozzatok és megvígasztalódtok. Aki dolgozik, az vidám, jókedvű, s aki jókedvű, az egészséges. Igen, mert a munka étvágyat, élénkséget, frisseséget, megelégedést, csendes álmot, derült lelki békét és szívbeli örömöket ad, mert a munka növeli egészségünket. Korunk ideges betegségei: az életúntság, a liányavetiség, a léha életfelfogás, mind a semmittevés, a tunyaság rothadt gyümölcsei. Orvosok, tudósok sokat írtak össze arról, hogy mi a hosszú életnek a titka. Statisztika alapján kimutatták, liogy azoknak a híres férfiaknak az életkora, akik él elüket folytonos munkálkodás között töltötték, jóval magasabb, mint az átlag embereké, még akkor is, ha az illető híres férfiú gyöngébb szervezető volt. Például Metastasio, a híres költő, igen gyenge testalkatú és ideges ember- volt és mégis nyolcvannégy évig élt, mert teljes életében szorgalmasan dolgozott. Newton, a nagy gondolkodó, nyolcvanöt évig élt, pedig gyenge testtel roppant sokat dolgozott s gondolatai sokszor valósággal kiragadták őt a való életből, még éjjel' álmából is gyakran felébredt is az elmélkedés annyira erőt vett rajta, liogy sokszor óraszámra ébren ült ágyában anélkül, liogy tudta volna, hogy hol van és mit csinál. Avagy a francia Voltaire, ez az univerzális zseni, a francia forradalom nagy előharsonája szintén nyolcvanöt éves korában halt meg', pedig huszonkilenc éves korában himlőbe esett, majd később skorbutban minden fogát elvesztette és igen gyakran gyomorgörcsök kínozták őt s mégis 70 kötet műnél többet írt össze. Ámde Voltaire mindig lankadatlanul dolgozott. Ha elfáradt az írásban, szobájából kertjébe ment kedvenc fáihoz és virágaihoz, vagy nagyobb sétát tett a mezőn, hogy testi és szellemi erői felfrissüljenek. Augustus Caesar az ókori római birodalom megmentője s az első európai monarchia megalapítója, Suetonius^ szerint gyenge testalkatú, beteges ember volt, aki sem a hideget, sem a meleget elviselni nem bírta s a római birodalom legvérziva- tarosabb korában mégis 76 évig élt, mégpedig úgy élt, hogy tettei aranybetűkkel vannak feljegyezve a történelem lapjain. Nemzetünk nagyjai közül gondoljunk csafc Petőfi Sándor, avagy II. Rákóczi Ferenc életére. Petőfi, nemzetünk és iskolánk büszkesége, gyenge testű volt gyermek- és ifjú korában egyaránt.. Rövid életében sok szenvedésen, viszontagságon és niegp ró hálta tá6