Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1935

39

tartott ünnepélyen Petőfiről és az aszódi kis gimnáziumról szólva, ezeket mondta: „Az a három év, amelyet Petőfi ez iskolában töltött, elhatározó befolyást gyakorolt egész életére. Mint szorgalmas és kitűnő tanulónak, ez iskola termeiben kezdett fejlődni szelleme, ez iskola könyvtárában ismerkedett meg bővebben a magyar, latin és német irodalommal s midőn kikerülve innen, iskoláról-iskolára hányódott és csakhamar elhagyva minden iskolát, korán az élet nagy iskolájába sodródott: az itt nyert műveltség alapján fejlődött tovább. Áldás az aszódi algimnáziumra, mely Petőfinek megadta az alapot.“

Hölgyeim és uraim I Azonban a hálát nem elég csak hangoztatni. Az az igazi hála, amely cselekedetekben nyilvánul meg. És hogy tettekben egy ilyen szövetség háláját hogyan juttathatja kifejezésre az Alma Materral szemben, legyen szabad ezúttal csak a Szarvasi Öregdiákok Szövetségére hivatkoznom :

Ez a szövetség — melynek élén D. Raffay Sándor püspök úr Öméltósága, a mi iskolánk nagynevű patronusa áll — csak 1925-ben alakult és mégis az idén január 4-én már a századik összejövetelét tartotta. És mit csinált ez a szövetség az első tíz esztendő alatt? Ezt a vezetőség a január 4-iki összejövetelen a következőkép összegezte: „Az elmúlt tizenegy esztendő alatt az öreg iskola falában elhelyeztük Inczédi László, Gyóni Géza, Bartóky József dr., Hoitsy Pál és Szabolcska Mihály emléktábláját. Szobrot állítottunk Benka Gyulának, az iskola majd félszázadon át volt kiváló tanárának és igazgatójának. Több értékes könyvkiadványt rendeztünk sajtó alá. A Szarvason tanuló ifjú nemzedéket évről-évre jelentékeny tandíj és konviktusi segéllyel támogattuk, az év végén pedig a kiváló tanulókat jutalomdíjakkal segélyeztük és ösztönöztük a munkára. A lefolyt tizenegy év alatt több mint ötvenezer pengőt áldoztunk erre a célra.“

íme hölgyeim és uraim, a Szarvasi Öregdiákok Szövetségének eme jelentéséből is láthatjuk, hogy mit fog jelenteni a Galgavölgye szegény tanulóira nézve, ha itt is megalakul az Aszódi Öregdiákok Szövetsége, még akkor is, ha mi a mi Alma Materünknek csak egy tizedrészét tudjuk nyújtani annak, amit a szarvasi öregdiákok nyújtottak az ő Alma Materüknek.

Jertek hát kedves iskolatársaim, tömörüljünk minél nagyobb számban iskolánk öregdiákjainak egyesületébe, hogy mi is tettekkel olyan szépen legyünk képesek leróni hálánkat Alma Materünkkel szemben, amint azt teszik évről-évre a szarvasi öregdiákok. Azután kimegyünk a kisbagi erdőbe, hogy gyönyörködjünk a mai ifjúság természetszeretetében s ezt látva mi is boruljunk térdre a Mindenható jósága előtt és az ő szent nevét áldjuk, magasztaljuk nagy Petőfink eme soraival:

Imádtak Isten, most tudom, hogy ki vagy,

Sokszor hallottam és sokszor kimondtam,

De nem értettem nevedet.

Ä nagy természet magyarázta meg Hatalmad és jóságodat.. .

Dicsértessél, dicsértessél örökre! (Petőfi: Apostol, X. é.)

*