Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1935

13

A mi szeretett főpásztorunknak pedig köszönet és hála az előttünk járó példaadó munkás életéért. Életének megfutott 70 esztendejét mennyei jó Atyánk toldja meg még sok-sok esztendővel, tartsa és oltalmazza meg közöttünk egyházunk és hazánk javára és dicsőségére és áldja meg őt továbbra is még sok-sok éven át eredményes munkálkodással, boldogsággal és békességgel 1

111.

A bányai ág. hiív. ev. egyházkerület Aszódi Petőfi-gimnáziumának rövid története.

Petőfi iskolájának alapítási éve még mindig bizonytalan. Ennek okát Fináczy Ernő szerint abban kell keresnünk, hogy a XVIII. század első felében, amikor Petőfi iskolája keletkezhetett, a protestánsok iskoláiban az elemi és középfokú oktatás intézményesen nem volt mindenütt elkülönítve. így volt ez az aszódi evangélikus egyház iskolájában is már 1742-ben. Ebben az évben u. i. a helytartó tanács kebelében felállított tanulmányi bizottságnak beküldött évi jelentésben az aszódi iskola már úgy szerepelt, mint „schola Latina usque Sintaxim inclusive“. 1770-ben Szontágh Sámuel, a Podmaniczky-család nevelője, később a tiszai kerület kiváló püspöke, jutott arra a gondolatra, hogy az elemi iskolát elválasztja a latin iskolától. Megvette — bizonyára a Podma- niczkyak anyagi támogatásával — a Petőfi iskolája feletti házat (a mai evangélikus elemi iskola telkét) kizárólag az elemi oktatás céljaira és így a régi szalmafedeles ház megmaradt latin iskolának. Ennek a latin iskolának talán a legelső rektora Fabricius János, a későbbi hartai lelkész. Őt követték a rektorságban Kádassy József, a szelid- lelkű és a munkában türelmes férfiú, majd a földrajzban tudós Chovan Sámuel. A negyedik rektor Scholtz József már a professor címet viseli. A professorok sorában a tizedik Koren István, akinek 23 évi működése maradandó nyomokat hagyott az iskola fejlődésében. Az ő idejében diákoskodott iskolánkban 3 éven át (1835/36—1837/38.) nemzetünk büszkesége Petőfi Sándor. A magyar Tyrteus maga írja az „Úti Jegyzetekben", hogy „Aszódon írt először verset, itt lobbant először lángra szive, itt fogta meg először lelkét az olthatatlan vágy a színészet után." Ezért 1888-ban, az iskola százados ünnepén Gyulai Pál találóan mondotta: „Áldás az aszódi algimnáziumra, mely Petőfinek megadta az alapot, áldás ama derék és buzgó hazafiak porára, akik ezelőtt 100 évvel ez iskolát alapították és ezzel a vidéknek egy műveltségi központot teremtettek."

Az iskola ma is kegyelettel őrzi azt a vezérkönyvet, amelyből Koren a legnagyobb magyar lírikust oktatta, — az érdemjegyeket tártál-