Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1934
6 csüggedett. Sziklaszilárdan hitt terve sikerében, mert tisztán látta maga előtt a nemes célt, amely felé haladnia kell és az utat, amely őt előbb- utóbb, bármilyen akadályok is gördüljenek közben útjába, a magasztos célhoz fogja juttatni. Tisztán látta, hogy a kicsiny aszódi ev. egyház képtelen saját erejéből új iskolaépületet emeltetni. Már pedig ezt rövid idő alatt meg kellett valósítani, mert attól lehetett tartani, hogy az állam az annyiszor kifogásolt régi, rozoga és szűk épület miatt megvonja iskolánktól a nyilvánossági jogot. Ekkor 1926-ban, valóban a legkritikusabb pillanatban ő lett a Petőfi-reálgimnázium igazgatója. Mint igazgató azonnal hozzáfogott nagy tervének keresztülviteléhez, hogy az aszódi ev. egyház adja át Petőfi Sándor iskoláját a bányai ev. egyházkerületnek. De milyen körültekintéssel kellett eljárnia, hogy e tervének a helybeli ev. egyház közgyűlését egyhangúlag megnyerje. Mert felfelé nem akadt nehézségre, sót a bányai ev. egyházkerület nagynevű püspöke D. Raffay Sándor rögtön észrevette Oravecz Ödön tervének nemes intencióit s azt teljes mértékben azonnal magáévá tette. És ime megtörtént az itt helyben sok gáncsoskodó által utolsó pillanatig kétségbe vont csoda: 1931. október 11-én itt tündöklőit Pelőfi Sándor iskolájának új, modern épülete Aszód község legszebb dombján, hogy onnan mintegy „erős vár“-ból annál könnyebben árassza magából a szellemi és vallás-erkölcsi evangéliomi világosságot a Galga völgyében. A csoda tehát megtörtént. A csoda előkészítése elsősorban Dr Oravecz Ötjön érdeme, a csoda megtörténte pedig a mi hőnszeretett s a magyar kultúráért s annak terjesztőiért, az iskolákért minden áldozatra kész főpásztorunké, D. Raffay Sándor püspök úré, illetve a mi főpásztorunkban is munkálkodó ama evangéliomi léleké, amelyről D. Raffay Sándor püspök úr 1931. október 11-én az új épületet felavató beszédében oly fölemelően elmélkedett. Hadd idézzünk ebből a magas szárnyalású beszédből néhány gondolatot: „Az evangéliomi lélek Isten legdrágább ajándéka, amelyből hit, bizalom, lemondás és szolgálat ösvényein indul el az új életet teremteni kívánó akarat. Az evangéliomi lélek emeli ki az embert az önzés ösztönös nyűgéből és emeli fel a másokért élnitudó szolgálat méltóságára. Az evangéliomi lélek az erkölcsi felelősség súlyával terhelten is szabadságra képesíti az emberi lelket. Ebben a szabadságban benne van a bajok, gondok, csalódások és kishitűség fölé való emelkedés szárnyalása is, amely nem ismer csüggedést, lemondást és megállást akkor, midőn akadályok állják útját alkotni kívánó, céltűző vágyának. Az evangéliomi lélek akkor boldog igazán, ha áldozatokat osztogathat. Az evangéliomi lélek akkor fürdik a benső öröm láthatatlan könnyének árjában, mikor másoknak örömet szerezhet. Az evangéliomi lélek a jelenvaló világban él ugyan, de mindig boldogabb jövendő alapjait rakosgatja le. Az evangéliomi lélek emeli az embert önálló, büszke, teljes és egész jellemmé, viharálló szabad egyéniséggé, amelyben munkáló és alkotó erő él. Ez az evangéliomi lélek rakta le alapját ennek a mi intézetünknek is“, mondja a mi főpásztorunk az új épületet felavató beszédében. Kedves tanuló ifjúság! Ez a mindig a jövendőért munkálkodó ev- lélek dolgozott Dr Oravecz Ödönben aszódi működésének egész 15
