Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1934

8

időtlen időkig.“ — Avagy 1934. július 14-én este 8 órakor, mielőtt nemes szive utolsót dobbant, Pál apostollal együtt elrebeghette ezeket a nemesen egyszerű, de önérzetes szavakat: „Ama nemes harcot megharcoltam, a hitemet megtartottam, végezetül eltétetett nékem az örök élet koronája.“ — mert:

„Nem hal meg az, ki milliókra költé Dús élte kincsét, ámbár napja múl;

Hanem lerázván, ami benne földi,

Egy éltető eszmévé finomúl “

íme kedves tanuló ifjúság! Előttetek a nemes példa, Dr Oravecz Ödön földi pályája Kövessétek azt! Tanuljatok, dolgozzatok oly kitartással, hűséggel és buzgalommal, ahogy ő dolgozott és meglássátok, hogy munkálkodásokat jó Istenünk gazdag áldása fogja követni. Úgy legyen! Áldott legyen nagynevű igazgatónk emlékezete — időtlen időkig! Sz. P.

II.

Ä bányai ág. hitv. ev. egyházkerület aszódi Petőfi-reálgimnáziumának rövid

története.

Petőfi iskolájának alapítási éve még mindig bizonytalan. Ennek okát Fináczy Ernő szerint abban kell keresnünk, hogy a XVIII század első felében, amikor Petőfi iskolája keletkezhetett, a protestánsok iskoláiban az elemi és középfokú oktatás intézményesen nem volt mindenütt elkülönítve. így volt ez az aszódi evangélikus egyház iskolájában is már 1742-ben. Ebben az évben u. i. a helytartótanács kebelében felállított tanulmányi bizottságnak beküldött évi jelentésben az aszódi iskola már úgy szerepelt, mint „schola Latina usgue Sintaxim inclusive“. 1770-ben Szontágh Sámuel, a Podmaniczky-család nevelője, később a tiszai kerület kiváló püspöke, jutott arra a gondolatra, hogy az elemi iskolát elválasztja a latin iskolától. Megvette — bizonyára a Podma- niczkyak anyagi támogatásával — a Petőfi iskolája feletli házat (a mai evangélikus elemi iskola telkét) kizárólag az elemi oktatás céljaira és így a régi szalmafedeles ház megmaradt latin iskolának. Ennek a latin iskolának talán a legelső rektora Fabricius János, a későbbi hartai lelkész. Őt követték a rektorságban Kádassy József, a szelid- lelkű és a munkában türelmes férfiú, majd a földrajzban tudós Chovan Sámuel. A negyedik rektor Scholtz József már a professor címet viseli. A professorok sorában a tizedik Koren István, akinek 23 évi működése maradandó nyomokat hagyott az iskola fejlődésében. Az ő idejében diákoskodott iskolánkban 3 éven át (1835/36—1837/38.)