Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1933
22 Maguknak a tanulóknak erkölcsi magaviseleté e tanévben igazán kevés alkalmat adott rovásra. Egy súlyosabb eset volt csak, melynek igazán terhelt bűnösét a tanári kar tanácsa folytán a szülők iskolánkból kivették. Ä tanári kar köréből a következő adatokat jegyezzük fel évkönyvünkbe. Az iskola igazgatója a múlt tanévi március 1-től betegsége miatt szabadságon volt, még a nyári szünidő alatt se tudta átvenni hivatala vezetését, így a munkát teljes mértékben Szever Pál helyettes igazgató látta el, biztos kézzel vezetve az iskolát, biztosítva a zavartalan munkát és sikeres eredményt. A nyári szünetben három hétig Hamrák Béla kartárs váltotta fel pihenőre a helyettes igazgatót. Bár Dr Oravecz Ödön igazgató szeptemberben újból munkába állt, mégis csak helyettesének odaadó munkája tette lehetővé a nehezen lábbadozó betegnek hivatása teljesítését. Egész mértékben az ügyvitelt csak novembertől bírta átvennni. Ezalatt erős átváltozáson ment át a tanári testület. Szabó Lajos, aki 1898 szeptembertől buzgó tanára volt iskolánknak, teljes 35 évi szolgálattal nyugalmazását kérte. Távozása nagy vesztességet jelent feltétlenül az intézményre nézve, melynek történetében neki jelentős szerepet adott a sors. Mikor 1908-ban 10 évi szolgálat után a bizalom az ő kezébe helyezte az iskola vezetését, szunnyadó nagy elgondolásainak ügyes és helyesen mérlegelő életrehívásával forduló pontra vitte a régi kis iskola ügyét. Belátta, hogy mint négyosztályú gimnázium a jövő fejlődését nem biztosíthatja magának iskolánk, ezért felismerve a kultúrpolitikai kedvező helyzetet, előállott a kifejlesztés merész gondolatával. Hogy a helyi szokások szerint értékes eszméje nem jutott Taigetos fokára, azt még csak nehezen megérti a mai nemzedék, de azt, hogy sikerült a valóra válásig elvezetni a gondolatot s kikerülni az elgáncsolás labirintusát, az valóban ma is csodálatot vált ki lelkűnkből. Igaz székely gondolkodás, szívós kitartás, meg nem rettenő és mindent eltűrő bátorság kellett hozzá. Az elvetett és sudárba szökkent mustármag fájának lombosodását ő már félre vonulva nézte, de mindig igaz és önzetlen örömmel. Sok nehéz helyzetet hárított el válságos és végletes napokban az iskolától és annak tanári karától. Hogy önfeláldozását nem kisérte mindig illő hála, ez már emberi sors. Egy azonban soha se hagyta el tanári pályáján: a tánítványainak rajongó szeretete. Most már procul negotiis nézi a közélet zajlását övéinek oly szerető, úgy szeretett körében. E zárt körbe is be tud sugározni tanítványainak hálás szeretete. Találjon ezekben örömet, derűt a pihenésnek nyugalmas évtizedeiben. Úgy legyen! A nm. VKM. úr hasonlókép nyugalmazta 36 évi szolgálat után Künsztler Jánost, aki a testnevelési tanszéket töltötte be. Mint menekült Selmecbányái tanár — a világháborúban való tényleges részvétel után — talált Aszódon alkalmazást, hol előtte a testnevelést nem is tanították szakszerűen. Volt egy megválasztott tornatanára már az iskolának 1914-ben, de hivatala megkezdése előtt elment a harcmezőre s ott is maradt. Azután a kar tagjai maguk között elosztva vezették a testnevelést. Künsztler Janos működése alatt alakult meg felsőbb intézkedések szerint a ma is virágzó Sportkör, valamint bevezetést
