Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1926
7 Ezzel a készültséggel a modori (Pozsony m.) ev. gymnasium III-ik, donatista osztályának lett tanára/') Majd innen megválva, tanulmányait külföldi egyetemen végezte, miként testvérei Sámuel és Mihály, akik a jénai egyetemet látogatták/’) Elődei nyomdokait és a családi hagyományt követve, egyházi szolgálatra készült. Apja Ádám előbb Nagy- szlaboson rector, utóbb Bradnán lelkész volt, nagyatyja a wittenbergi egyetem elvégzése után a hontmegyei Pribélyen, majd szintén Bradnán lelkészkedett, dédapja Mátyás a gömörmegyei Ribniken volt lelkész 1660-tól 1674-ig, amidőn Pozsonyba a vésztörvényszék elé idéztetett, mely elől Németországba menekült, ahonnan csak a Thököly-féle felkelés tette lehetővé számára a visszatérést és a betléri ev. lelkészi parókiát foglalta el, de csak öt esztendőre, mert 1687-ben a jezsuiták ismét elűzték és csak 16 esztendei külföldi bujdosás után térhetett ismét vissza Rákóczy Ferenc 1703-iki zászlóbontása idején, midőn a hisnyói ev. parókiára került; János ősapja Mihály Geczelfalván (Gömör m.) volt lelkész 1623-ban, majd Csetneken, ismét Geczelfalván, végre 1645-ben Köviben, utóbb egyházkerületi szenior és ö dolgozta ki a gömöri fraternitás lelkészei részére az egyházi szertartások (ágendák) könyvét; ükapja Boldizsár Tót-Lipcse sz. kir. város tanácsnoka volt és 1621-ben II. Ferdinánd királytól nemességet nyert. Fabricius János a németországi egyetemen a theológiát elvégezvén, visszatért hazájába és 1778-ban Nagyszlaboson Gömörmegyében lett gymnasiumi rektor5 6 7) és itt érte őt az aszódi ev. gymnasium tanárául való meghívás. Az aszódi ev. gymnasium rektori tisztét mikor foglalta el, bizonytalan, tény azonban, hogy 1784. április 24-én a hartai parókiát mint aszódi ev. gymnasiumi rektor foglalta el, miután Cser- nyánszky János szuperintendens őt Selmecbányán pappá szentelte.8) A hartai ev. egyház kiépítésében nagy érdemei vannak. Midőn a parókiát elfoglalta, az 1720-ban alakult egyházközségnek temploma még nem volt. Ez az ő buzgólkodására 1792-ben épült fel. Hartán 29 éven át lelkészkedett és 1813-ban vált meg a hartai parókiától, ellentétbe kerülvén híveivel, akik közül nehány izgága természetű alaptalan feljelentést terjesztettek a felsőbbség elé, mire vizsgálat indult meg, amely őt teljesen tisztázta és ezért tartozott az egykázközség haláláig évi 100 forintot fizetni, mint nyugdíjat, mert Fabricius János az incidens után nem óhajtott továbbra is Hartán maradni, viszont idős volt már, hogy új parókiát szerezzen. Elhunyt Budán 1833 körül. Neje Krieg Erzsébet volt, kivel való házasságából János, Katalin, László és Károly nevű gyermekei születtek. Ezek közül László a keszthelyi „Georgicon“-t végezte, majd gróf Festetich gazdatisztje, utóbb Csabacsüdön bérlő, végül Barsmegyében birtokos lett. Károly Olaszországba költözött. László fia Ágoston mérnök és földbirtokos volt a hontmegyei Mere községben és 1848/49-ben honvédfőhadnagy, ennek leszármazói közül 5) Collectanea Schulek. Tom. Vili. pag. 255. Kézirat az ev. egyház egyetemes levéltárából, Budapesten. 6) Mokos Gyula: Magyarországi tanulók a jénai egyetemen. 7) Hornyánszky: Beiträge zur Vaterland. Geschichte 259. 1. 8) Collect. Schulek. Tom. XXIV. pag. 119—120.
