Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1926
6 Az aszódi gv. gymnasium első tanárául Petry említett történeti vázlatában4) tehát Kádassy József rektort teszi, aki 1787., .illetve 1786. év óta aszódi ev. egyház felügyelete és rendelkezése alatt álló schola latinában — az egyházi látogatás jegyzőkönyve szerint — tágas és világos teremben hittant, latin és német nyelvet, földrajzot és politikai történetet tanított latin és német nyelven „a caniculai, szüreti napok és hetenként csütörtök kivételével az egész éven át“ naponként hat órában és mindezért évi fizetésül 201 frt. 45 kr-t kapott, melyhez még az a tandíj járult, melyet a más községekből jött gyermekek fizettek. Kádassy 1803. május 1-ig működött és ekkor Chovan Sámuei követte őt a tanításban 1809-ig, majd Scholtz József, aki az egyházgyiilés határozata értelmében először vette fel a „profeszor“ címet. Petry ezen megállapításaival szemben családom múltjának kutatása és tanulmányozása közben az aszódi ev. algymnasium keletkezési évét és első tanárát illetőleg egészen más eredményre jutottam. Családom egyik tagja ugyanis Fabricius János 1784-től 1813-ig a pest- megyei Harta község ág. ev. hitvallású egyházának lelkésze volt. Kutatván Fabricius János múltját, megkerestem a hartai ág. ev. egyház jelenlegi lelkészét, Gallé Istvánt, aki megkeresésemre készséggel válaszolt és közölte, hogy a hartai 1879. évi visitationalis jegyzőkönyvben, ott, ahol az egyház papjai vannak felsorolva, a következő feljegyzés áll: „Fab- riczy (Fabricius) János gömörmegyei születésű, aszódi gymnasiumi rector korában jött ide 1784. évi április 24-én. Az egyház híveivel hosszabb viszálykodásba keveredvén, végre 1813-ban Budára költözött, ahol 1833 körül meghalt. Az ecclesia ezen szerencsétlen és részszerént tán méltatlanul üldözött lelkipásztorának haláláig 100 váltó forintot volt kénytelen fizetni.“ Gallé István hartai ev. lelkész azt is közölte, hogy a hartai ev. egyház keresztelési anyakönyvét Fabricius János a következő szavakkal nyitotta meg: „Succesore in munere Johanne Fabrició ante hac apud Aszódienses Rectore sequentes baptisati.“ A hartai ág. ev. egyház hivatalos följegyzéseiből tehát az tűnik ki, hogy az aszódi ev. algymnasium rectora 1784. április 24-ike előtt Fabricius János volt és így nem lehetett Kádassy József az első tanár, amint ezt Petry a rendelkezésére álló adatokból annak idején meg- állapitani vélte, de sőt Kádassy sorrendben még a második tanára sem lehetett az aszódi ev. gymnasiumnak, mert Fabricius János 1784. április 24-én már hartai lelkész volt, viszont Kádassy csak 1787-ik, illetve 1786-tól töltötte be a rectori hivatást és így Fabricius János után és Kádassy József előtt még más rectorának is kellett lenni az aszódi ev. gymnasiumnak. Ezen megállapításból kétségtelen tehát, hogy az aszódi ág. ev. gymnasium már 1784-ben fennállott és annak eddig kimutatható első tanára Fabricius János volt. Fabricius János ősrégi ev. családból származott. Fia volt Fabricius Ádám bradnai (Gömör m.) ev. lelkésznek és 1752-ben született Nagy- szlaboson. Elemi iskoláit Bradnán, középiskoláit Kézsmárkon, Osgyán- ban, Ratkón és Eperjesen végezte, felsőbb tanulmányait Pozsonyban. 4) U. o. 9. 1.
