Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1925
14 Az a nagyjelentőségű mozgalom, melyet az ősi aszódi algimnáziumnak főgimnáziummá fejlesztése érdekében Micsinay Ernő gimnáziumi felügyelő úr ellenmondást nem ismerő lelkes bátorsággal megindított s amely törekvésében a gimnázium fenntartótestülete és tanári kara egyértelemmel támogatta, e telekvásárlás tényével eredeti céljához jelentékeny mértékben közelebb jutott. Ez az aszódi iskola, mely létrejöttét az evangéliumi hitbuzgó- ságnak és áldozatkészségnek köszönheti, nagy múltjánál fogva is méltó volt arra, hogy kifejlesztessék s mindenképen érdemes arra, hogy az alapítókéhoz hasonló lelkesedés ereje a jövőben újjáépítse. Mert az aszódi gimnázium — Dr Szelényi Ödönnek »Ä magyar ev. nevelés története a reformációtól napjainkig« című művében foglalt megállapítása értelmében — Magyarország 16 evangélikus középiskolája közt a keletkezés időrendjében: a kilencedik. Dr Fináczy Ernőnek »A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában« című műve szerint: gimnáziumunkat a budai helytartótanácshoz hivatalosan beérkezett tanügyi hatósági jelentés már 1766-ban említi s az országos nyilvántartásban mint latin iskola szerepel a következő címen: »Schola Latina usque Syntaxim inclusive.«*) Tekintettel azokra a kulturális szolgálatokra, miket ez az iskola másfélévszázadot meghaladó küzdelmes élete folyamán a környezetét tevő nemzetiségi vidéken a magyar nyelv és nemzeti érzés terjesztése érdekében végzett; tekintettel továbbá arra a nevelő hivatásra, mellyel nevezetes közéleti férfiaknak egész sorát ajándékozta nemzetünknek, indokolt az a kivánalom, hogy a gimnázium fenntartótestületének, felügyelőjének és tanári karának ez iskola újjáépítését s vele kapcsolatban internátus emelését célzó törekvéseit az állam és társadalom a legmesszebbmenő támogatásban részesítse. A gimnázium új telke jelentős haladás a cél felé vezető úton. Adja Isten, hogy a nemes törekvést mielőbb teljes siker koronázza! II. Rz 1925—26. tanév története. Intézetünk az 1925—26. tanévben az I—II., továbbá az V—VI. osztályban a reálgimnáziumra nézve előírt tantervet követte, hogy fokozatos átalakulása következetesen végbemehessen. A fenntartótestület áldozatkészen gondoskodott arról, hogy az V. és VI. osztályban a francia nyelv kötelező tanulása mellett a görög nyelv tanulása is díjmentesen lehetővé váljék mindazon tanulókra nézve, akik e nyelvet tanulni óhajtják. E külön tanfolyamon, melyet heti 2 órában Karádi János, a görög nyelv szaktanára vezetett, 8 tanuló vett részt. *) Kérésünkre a gimnázium ez időbeli múltjára nézve, említett szerzőnek az intézet igazgatójához 1915. október 11-én kelt s az irattárban őrzött levele nyújt bővebb részleteket.
