Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1917
8 ütések szerte az öt világrészben, ahol csak protestánsok vannak! A világtörténelemben ritkán azok az események a messzi századokra kihatók, amelyek a kortársaknak is annak tűnnek fel. „Kicsiny vagy Juda városai között“ — mondta Betlehemről az ószövetségi próféta és mégis Betlehemben gyulladt ki az a fény, amely már két évezred óta az egész világot beragyogja. A jó barátoknak és bámészkodó kiváncsiaknak a tömege, amely Luthert 400 év előtt a vártemplom előtt körülvette, sem sejtette, hogy egy világtörténelmi eseménynek tanúja. Hogy miért volt oly nagy fontosságú esemény Luthernek ez a tette, arra mindenki könnyen megadná a feleletet. Mert ez volt az első nevezetesebb lépés, mellyel Luther az egyház megreformálásának útján elindult és amely végül a protestáns egyházak kialakulására vezetett. De amint látjuk, az idő gyakran megváltoztatja az események arányait, a jelen meghamisítja a kortársak Ítéletét. Azért itt is felvethetjük a kérdést, hogy az-e Luther működésében az örökkévaló, ami az ő korának és az után következő kornak is annak tűnt fel, vagy pedig valami más. Minek tűnt fel a kortársak előtt a reformáció és minek tartják sokan még napjainkban is? Semminek másnak, mint az egyház akkori züllött állapotai rendbehozatalának és az egyház tanai közé az idők folyamán belekerült hamis tanítások eltávolításának, vagyis a régihez való visszatérésének. Valószínűleg Luther előtt szintén működésének ez az oldala látszott a legfontosabbnak. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy azok a korrupt viszonyok, melyek felidézték a reformációt, már nincsenek meg a római kath. egyházban, már nem árulnak bűnbocsátó cédulákat, hogy a pompakedvelő pápa fedezhesse építkezéseinek költségeit. Az elszakadás pedig Luthernek sem volt célja, ő is átértette azt, hogy mennyit veszít a művelt emberiség azzal, ha a közös vallásnak egyesitő kötelékei megszakadnak. Csak mikor tapasztalnia kellett, hogy a belső reform lehetetlen, akkor lépett rá, nagy lelki küzdelmek után az elszakadás végzetes útjára. És hogy a katholikus egyház jelenlegi belső állapotai mellett Luther megtenné-e ezt, legalább is kérdésesnek tűnhetik fel előttünk. Egyfelől nincsenek meg jórészt azok a visszás állapotok, melyeket Luther ostorozott, másfelől meg
