Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1915

38 katonának lenni dicsőség, csak a kedvet, a lelkese­dést, a hazaszeretetei gondosan kell ápolni, mert az olyan erő, mely megvéd minden ellen, bátorságot önt a csüggedő lélekbe, megerősíti a remegő szive­ket és világit éjjel-nappal a sötéten át a világos biztos ut felé, amelyen minden igaz magyar hazafi­nak haladnia kell a jelen idők nagy napjaiban. Nem mondom nektek, hogy itt könnyű az élet; ellenkezőleg, itt bizony szükség van minden ener­giára, itt megfeszített idegzettel kell teljesíteni a kö­telességet, bátor és soha nem csüggedő szívvel kell teljesíteni a sokszor talán megpróbáltatást kívánó parancsokat; és akkor könnyen, vígan telnek a na­pok, észre sem veszi az ember, hogy ismét elmúlt egy nap, egy hét, és még egy hónap is oly hamar múlik el. Ismételten mondom a kedv, a kitartás, a szilárd elhatározás megőrzése megmenti az embert az alkalmatlan, kisértő csüggedéstől. Üdv nektek 97-esek, nemsokára már bajtársak leszünk; csak bátran, ne féljetek, nincs itt rossz élet. Nem ámítalak, nem kecsegtetlek titeket és nem mon­dom, hogy itt henyélni, kényelmeskedni lehet. Le­gyetek rá előre elkészülve, hogy egy katonás, szi­gorú, de magasztos élet küszöbét lépitek át október 15-én. Akik pedig még otthon maradnak, végezzék lclkiismerettel munkájukat és sok szerencsét kívánok nekik is az új iskolai évhez! Szerető baráti üdvözletem küldöm mindnyája­toknak Budapest, 1915. szeptember 28. Csörgi János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom