Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1915

34

meggyőződéssel vallott hitéről, hogy a mai súlyos idők a leglelkiismeretesebb kötelességteljesitést követelik e nemzet kicsinyétől-nagyjától egyaránt. Ennek az elvnek következetes alkalmazásával sikerült a tanulók szorgalmában mutatkozó csökkenést kiegyenlítenünk.

Ami a tanulók magaviseletét illeti, e tekintetben nagyobb nyugtalanságot nem tapasztaltunk; igyekeztünk egyébként intézkedéseinkkel minden rendbontásnak elejét venni, igy annak a kisebb fajta rendetlenségnek is, amelyre a gimnázium kötelékét már nem érző, egy-két hadbavonuló tanuló szánta el magát.

Katonatanulóink dicséretére legyen mondva, az előkészítő tanfolyam ideje alatt magukat minden tekintetben kifogástalanul viselték, ami elsősorban katonás szellemüknek tudható be.

Katonás nevelés. Általában úgy tapasztaltuk, hogy katonatanulóink megjelenése tanulóink között — a katonai erények tiszteleténél fogva — reájuk mindig jótékonyan hatott. Úgy látszik, hogy a katonás szellemű nevelésé a jövő.

Az ily szellemű nevelést bevezetni kívánó miniszteri rendeletnek viszonyainknál fogva annyiban sikerült eleget tennünk, hogy a katonai rend-, szabad- és menetgyakorlatokat, továbbá a kisebb-nagyobb kirándulások keretében, Aszód vidéke katonai térképének használatával, a tájékozódási és távbecslési gyakorlatokat szorgalmasan végezték tanulóink tanáraik vezetése mellett.

Hadi emlékek gyűjtése. Hadbavonult tanítványainkkal igyekeztünk az összeköttetést fenntartani; tábori lapjaik, leveleik, ragaszkodással küldött üdvözleteiken kívül a rendületlen bátorságot, vidám kedélyt, a nemzeti erőben bizó hitet tolmácsolták előttünk.

Megőriztük e hadi emlékeket s megkezdtük a gyűjtését azoknak a lapoknak, leveleknek, amelyeket hadbavonult tanulóink az itthonmaradottaknak küldözgettek.

Gimnáziumunk méltón fogja megörökíteni emlékét mindazoknak, akik ez iskola falai közül kerültek ki az élet