Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1912
5 éber ellenőrzését kívánja, mint a tudományos élet bármely bonyolult problémája, vagy akár a matematika legnagyobb vagy akár a legegyszerűbb tételének tárgyalása. A középiskolai matematikai oktatás reformját célzó nagyszabású szellemi munkálatok során nemzetközileg oly elvek vetődtek fel és tisztázódtak, melyek a többi tantárgyakra és hazai céljainkhoz alkalmazva megadják a nagyközönség érdekeit szolgáló teljes iskolareformot. E dolgok mikéntjét kívánom az alábbiakban rövidesen körvonalazni. A reformnak három irányú vonatkozása van. Nemzetközi kapcsolatokat érint, hogy t. i. iskolázásunk a tudományok tárgyalt pontjait tekintve is egyszínvonalú legyen a művelt nemzetek iskolázásával. Nemzeti vonatkozása, amennyiben arra kell törekednie, hogy a magyar nemzeti léleknek tökéletességeit lehető magas fokra emelje, míg a hibáit leköszörülje. Az egyes egyéneket illető vonatkozásának abban kell állnia, hogy midőn e két első célt eszközli s így a növendékeket ideális lelkű emberré és honpolgárrá neveli, mellékterményként egyúttal a tudás oly szakaszai kimerítő birtokába helyezi, melyek a mindenkori élet fontos segédeszközeit alkotják. E vonatkozások bár egymással összhangba olvadnak s helyes beosztásban egymás kiegészítő részét teszik, sőt a tudomány ugyanazon tétele igen sok esetben mind a három szempontot egyformán szolgálja: egymással azonban fel nem cserélhetők. A felcserélgetésből származtak időnként az iskola végzetes bajai. így pl.
