Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1912
20 letek. Ezekre is a fizika vezet rá, nevezetesen a sebesség, illetőleg a sebesedés fogalmának a tárgyalásánál. E fogalmak definíciója — és még néhány más fizikai fogalomé — csak mint infinitezi- mális feladat adható alaposan, kényelmesen, korrekt módon. Csakhogy ez az infinitezimális tárgyalás könnyedsége éppen nem old fel a kísérleti fizika eddigi nehézkes, mesterkélt, szinte gyötrelmes tárgyalási módszere alól, ellenkezőleg még körülményesebb, még tüzetesebb, türelmesebb, az unalom végső gyötrelméig kihúzódó kísérleti fizikai tárgyalásra kötelez két okból: először is bemutatandó azt, hogy bármennyire mesterkedünk is kísérleti alapon, közönséges számtani módszerekkel, a magyarázás teljessé tételére, egy finom kis árnyalat, ami éppen a dolog lelkét teszi, még mindig üresen marad, míg az infinitezimális felfogás egy-két könnyed mozdulattal éppen ezt a finom lényeget domborítja ki; másodszor bármennyire így áll is ez a dolog, e lényeg megértésére a tanuló lelkét mégis e gyakorlati mesterkedések készítik elő, magát az infinitezimális tárgyalás értelmét e bárdolatlan kísérleti tárgyalás alapozza meg. Tehát az infinitezimális tárgyalás szükségét, hasznát és használhatóságát implicite rejti magában. Ä felső mathezisnek azok a tételei veendők fel, melyeknek közvetlen kapcsolatai vannak a mindennapi élettel, így pl. egy minimum—maximum probléma, mely találgatás, tapogatódzás útján akárhányszor az ifjú keze alatt feküdött, pl. egy bogárgyűjtőhöz szükséges lehető legnagyobb skatulya előállítása a kéznélfekvő kartonpapirból.
