Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1912
9 kám címe a matematikai oktatás, ezt állítom vezetőhelyre, holott homloktérbe helyezhető ugyanakkora tananyaggal és ugyanolyan előadási módszerrel bármely tantárgy, annyira nem szabad egyiknek a másik fölé kerülnie. R matematika tananyaga a többi tantárgyak tananyagával szervezeti közösségben egyszerre adandó elő. így értem e dolgot. Midőn a matematika egy tételét tárgyaljuk, aznap minden más tantárgy, amelynek csak valami köze van a matematika e témájához, e kérdéssel foglalkozzék. És pedig minden egyes a maga szempontja szerint és kimerítően. Tudvalevőleg közhely, hogy minden tudomány annyira tudomány, amennyi benne a matematika. Nem kívánok mesterkedéshez nyúlni, a mai tananyagkereteket megbolygatni, e módszernek önkényt kell kifejlődnie, csak a fejlődési folyamat kezdetét akarom adni sa folyamatot megindítani. Vannak egyes kérdések, melyek végigkísértenek a középiskola egész folyamán több tantárgyban s még sincs intelligens ember, hacsak nem szakember, vagy valamilyen okból, felnőtt korában nem tette különösebb elmélkedése tárgyává, aki a megfejtésükhöz hozzá merne fogni, vagy csak önbizalma is volna hozzájuk, hogy valaha meg fogja érteni ezeket. Pedig nem is olyan bonyolult, magas dolgok, mégis az emlékük fojtó ködként nehezedik a lélekre egy egész életen. Sok ilyen kérdést hozhatnék fel, de a célomra elég, ha csupán egyre hivatkozom. Például mindjárt az első osztályos számtanban van egy példa:
