Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1905

mindég határozott, előre megszabott terv szerint járt el. Az előadásokra szorgalmasan készült s tárgyát a legkisebb részletekig kidolgozta. Tárgyaival nagy lelkesedéssel foglalkozott; lelke egész hevével igyekezett azok mélységeibe hatolni s igy felkészülve, az iskolában magával tudta ragadni tanítványait. Mindenek előtt az emberi méltóság tudatát keltegette növendékei lelkében s ezen az utón törekedett őket a tanulás, a szorgalmas munka utján vezetni. Fölemelte magához a tanítványokat s nem hiába hitte, hogy azok az ő legkedvesebb barátai, mert gyermeki lelkülettel tényleg megérezték az ő tanári szigorúságán keresztül is szivének odaadó szeretetét s hálával, teljes odaadással vették körül az iskolában és életben egyaránt.

Különös örömmel és buzgósággal vezette a mi kis ifjúsági körünket, amelyet iskolánk egykori tanítványának, mindenkor legnagyobb büszkeségének, Petőfi Sándor emlékének megörökítésére — Petőfi- körnek nevezünk. F kis gyakorló körben bizalmasan közéjük vegyülve szavalásra, fogalmazási ügyességre tanította a III. és IV. oszt. növendékeit. Mint tornatanár is kiváló volt. Tornavizsgálatainkat valóságos ünneppé avatta, amelyen a közönség tanulóink katonás fegyelmezettségében, a különféle tornaszereken és a magyar játékokban kifejtett ügyességében egyaránt gyönyörködhetett.

Tizenkét évig tanított iskolánkban. Igaz barátunkat és derék munkatársunkat veszítettük el benne.

Az aszódi temetőben az ő sirja az első, amelynek hantjai alatt gimnáziumunk tanárának hamvai

ZlJBERECZ PÁL. 7