Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1905

10 DÉVÉNY JÓZSEF. rénységében és abban a nagy bátortalanságában, hogy szép tehetségeit, nemes lelkének kincseit nem tudta kellőleg érvényesíteni. Szülei házában gondos nevelésben részesült. Édes atyja vezetése mellett különösen a rajzzal fog­lalkozott nagy előszeretettel. Középiskolai tanulmá­nyait jó sikerrel végezte s a műegyetemre iratkozott be, egy év múlva azonban átment a tud. egyetem bölcsészeti karára. 1889-ben megválasztották Aszódra helyettes tanárnak s azóta állandóan itt tanított. A mi kis gimnáziumunk abban az időben a megsem­misülés szélén állott, szegénysége miatt nem tudott a törvényszabta követelményeknek eleget tenni. 0 állhatatosan megmaradt a helyén s nagyon szerény fizetés mellett is hűen és szorgalommal teljesítette kötelességét. Szorgalmas, szigorú, de igazságos tanár volt. A kötelességtudásban kitűnő példaként járt tanítványai előtt. Még szabadidejét is föláldozta, hogy a hanya­gok az ő felügyelete alatt elvégezzék mindazt, amit elmulasztottak. Tanítványai mindennemű érdekét annyira a szivén viselte, hogy azok az ő szeretettel­jes gondoskodását érezve, különféle ügyes-bajos dol­gaikban nagy bizalommal fordultak hozzája. A társadalmi életben nem vett részt, hanem minden idejét tanulmányainak szentelte. Szerette a jó könyveket; szerény jövedelme nagy részét köny­vek vásárlására fordította. Könyvtára a mi szerény viszonyainkhoz képest igen gazdag különösen szép- irodalmi és tudományos müvekben. Kiváló elősze­retettel gyűjtögette a magyar képzőművészetre vo­natkozó műveket és mülapokat. Ö maga is ügyesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom