Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1904

4

MORAVCSIK MIHÁLY.

iskolánkat. E tényezők voltak: elsősorban ismét a báró Pod- maniczky-család áldozatra kész lelkesedése minden egyházi és iskolai ügyben; azután ott voltak a hivatásos, buzgó tanárok. Ezekre támaszkodva teljes bizalommal fogott munkájához. Meggyőzőleg hirdeti, hogy ezt az intézetet, amely oly hosszú időn keresztül szerény viszonyai mellett is híven megfelelt magasztos hivatásának s szép eredménnyel terjesztette nemcsak a Galgavölgy, de távolabbi vidékek ifjai között is a műveltséget, minden szépnek és jónak szeleteiét, — hogy ezt az intézetet, amely igy egy nagy vidék szellemi középpontjává fejlődött, meg kell menteni a pusztulástól. Fölcleve- nitette egyszersmind legnagyobb büszkeségünknek: Petőfi aszódi deákoskodásának emlékét is.

így kezdte el a mentés munkáját. Lelkesítő és kérő szavával fölkereste a gazdagokat és szegényeket egyaránt. Igyekezett mindenkit megnyerni a szent ügynek s az eredmény azt mutatta, hogy iskolánk benne megtalálta igazi apostolát.

Többszöri gyűjtései révén olyan összeget hozott össze, hogy az 1871-ik év nyarán már hozzáfoghattak a régi épület átalakításához. Az építés munkájában az ő példáján fellelkesedve igen sokan buzgólkodtak, úgy hogy az uj falak az áldozatkészség nemes példái gyanánt állnak ma is mindnyájunk szemei előtt.

Iskolánk szellemi munkájában is ott látjuk őt mint ve- ' zetőt, buzditót és tanácsadót a tanári testület élén. Széleskörű ismeretsége révén az eltávozó tanárok helyébe mindég sikerül egy-egy derék uj tanárt hozni. A tanári testület minden tagját úgyszólván családi körébe vonja. Velők együtt tanácskozik és tervezget az iskola mindennemű ügyeiben. Három derék fia, akik iskolánk legkiválóbb tanulói voltak, még újabb és erősebb szálakkal fűzik őt intézetünkhez. Mint szerető atya jár a tanárok és a tanuló ifjúság között.

Nagy pártfogója volt a szegény, de szorgalmas tanulóknak. Ő maga is szegény gyermek volt s csak az iskolájától nyert scgitséggel tudta tanulmányait elvégezni. Hálával gondolt vissza az iskolanyujtotta segítségre s nagy öröme tellett abban, ha egy-egy szorgalmas szegény tanulót segíthetett, vagy segítséget eszközölhetett ki számára, sőt lehetőleg gondoskodott arról is, hogy az ilyen szegény tanuló valamelyik evang. intézetben a felsőbb osztályokban szintén megfelelő támogatásban részesüljön. Ugyanezen magasztos cél érdekében működött közre, mindjárt Aszódra jövetelekor az alum- neum megalapításában. Ezen humánus intézményünk is igen sokat köszönhet az ő nemes szivének. Iskolánk egykori hálás