Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1903

ADATOK AZ INTÉZET TÖRTÉNETÉHEZ.

7

delme fenyegette Aszódot. Ezt a veszedelmes betegséget sikerült községünktől távoltartani, bár az egész évben körülöttünk ólálkodott. 1904. tavaszán a közeli Bag községben ütött tanyát. Iskolaorvosunk tanácsára négy tanulónkat, a kik Bagról jártak be, köteleztük, hogy Aszódon vegyenek maguknak lakást.

Tanulóink egészségi állapota állandóan kedvező volt. Súlyosabb jellegű vagy járványos megbetegedés az egész év folyamán nem fordult elő. Keményfi Béla III. oszt. tanulónk, ki nagy betegsége csiráját már régóta hordozta magában, 1904. április 1 -én szülei házában Kartalon meghalt. Sokáig betegeskedett, nagyon sokat szenvedett. Korai halála mindnyájunkat mélyen meghatott. A húsvéti szünidőben temették el s igy nem kisérhettük el utolsó utján. Tanulótársai osztályfőnökük vezetése alatt április 30-án fölkeresték és megkoszorúzták korán elhunyt társuk sírját.

Gál Adolf dr. iskolaorvosunk rendes időközökben meglátogatta iskolánkat, megvizsgálta tanulóinkat s egészségügyi tanácsokkal látta el őket.

A vallásos érzület ápolását mindnyájan legfőbb kötelességünknek tartottuk. Protestáns ifjainkat a vallástanban Chugyik Pál ág. h. ev. segédlelkész, gimnáziumi vallástanár oktatta. A reformáció emlékünnepét a többi tanintézet protestáns növendékeivel együtt külön istentisztelettel ültük meg. ltjaink a magyar istentiszteleteken a zordonabb téli időszak kivételével mindég testületileg jelentek meg. Szent- háromság vasárnapján mindnyájan résztvettünk az urvacsoraban. Ugyanezen alkalommal konfirmálkoz- tak: Búth Károly, Szuchovszky Lajos I. oszt.; Gold- perger Viktor II. oszt.; Fábry Ödön, Petrovics Gyula és Pittner László III. oszt. tanulóink.

Egyházi énekeinket rendes órákon két szólamban tanulták ifjaink.

Kellő figyelemmel gondoskodtunk arról is, hogy