Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1899
8 Isten akarta! 0 küldött le hozzánk, Hogy mindörökre éljen a magyar ; Hogy sorsunk olykor bajt, viszályt ha hoz ránk, Össze ne törjön a dúló vihar; Hogy lelked lelkünk mindég felemelje, Hogy mindég itt légy libbennünk, velünk ; Hogy égjen bennünk szived honszerelme, Mindég magyarok s — szabadok legyünk ! Ugyanezen alkalommal fölavattuk a Petöfi-muze- umot is. A gymnasiumi bizottság az igazgató javaslatára már az előző iskolai évben elhatározta, hogy egy diszes szekrényt készíttet és abban elhelyezünk mindent, ami Petőfi aszódi tartózkodására vonatkozik. A jubiláns alkalomra el is készült a diszes szekrény Némedy Béla helybeli derék asztalos-mester magyar stilü terve szerént. E szekrénybe elhelyeztük azt a névkönyvet, melybe Petőfi bizonyítványai vannak bejegyezve. E bizonyítványokból kitűnik, hogy Petőfi mind a három évben, melyet az aszódi gymnasiumban töltött el (II., III. és IV. oszt.) a legelső tanulók közé tartozott. Ugyanezen könyvben olvashatjuk, hogy Petőfi az ifjúsági könyvtárból gyakran vett ki könyveket, — sokat olvasott. Igyekezni fogunk e kis múzeumban idővel összegyűjteni Petőfi müveinek összes kiadásait és lehetőleg minden irodalmi munkát, mely Petőfire vonatkozik. Október 30-án egyházi ünnep keretében megültük a reformáczió emlékünnepét. Ifjaink vallásos nevelésére minden alkalmat megragadtunk. Protestáns vallásu ifjaink (a téli időszak kivételével) testületileg jelentek meg a vasár-és ünnepnapi magyarnyelvű istentiszteleteken, felügyelő tanár vezetése alatt. De gondoskodtunk arról is, hogy különböző felekezetű ifjaink pontosan eljárjanak a vallástani órákra és rendesen megjelenjenek az istentiszteleteken.
