Prékopa Ágnes (szerk.): Ars Decorativa 31. (Budapest, 2017)

Kornélia HAJTÓ: Restoration Options for Architectural Ceramics

jában és anyagában hasonló anyagot - veszik alapul. Általánosságban a restaurálás fázisai a következők: tisztítás, konzerválás vagy szi­lárdítás, ragasztás, kiegészítés, retusálás, felületvédelem. A tanulmányban az egyes fázisokat külön járjuk körül, ismertetve az alkalmazott anyagok működési elvét, gya­korlati használatát. A különféle építészeti kerámiák épülethez való rögzítésének felül­vizsgálata, javítása, esetleg módosítása resta­urátor és mérnök közös erőfeszítésének eredményeként a lehető legtartósabb ered­ménnyel kell, hogy megvalósuljon. Az Ipar- művészeti Múzeum épületén a tetőgerincen futó kerámiadíszek repedését, törését sok esetben a rögzítés módja okozta. A homlok­zati nagy kazettás elemek vaskampókkal és habarcsbeágyazással vannak rögzítve. A vas korróziós térfogatnövekedése, illetve a va­kolat kimosódása az elemek kilazulásához vezethet. A kerámiaelemek tisztítása, kon­zerválása, restaurálása csak az egyik feladat. A másik: átgondolni, újragondolni a kerámi­ák épületen való elhelyezésének módját. Ki kell küszöbölni a feltárt problémákat, és az alkalmazott megoldások után a kész épü­letet rendszeresen karban kell tartani. A rög­zítéstechnológiai kérdéseket egy következő tanulmányban ismertetjük majd. Jelen írás az egyes elemek kezelésének módozatait tárgyalja. 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom