Prékopa Ágnes (szerk.): Ars Decorativa 29. (Budapest, 2013)

TAKÁCS Imre: A megújuló budapesti Iparművészeti Múzeum programja

Nagy előnye ennek a térnek, hogy a 19. századi stílusokat bemutató szárnyból és az ázsiai művészet termeiből is megközelíthető. (VI. tábla)

A designtörténet és a kortárs design bemutatására egyaránt vállalkozó Design Múzeum terei az új szárny második és harmadik emeletén nemcsak a többi kiállítótérből, hanem önállóan is megközelíthetők. Az új szárny önálló közlekedési tengelye, amelyet a kertre nyíló második közönségbejáratnak köszönhetően tudunk megnyitni, különösen jó lehetőségeket kínál a Design Múzeum saját programjához. (17-18. kép)

A múzeum régi szárnyainak oldalfolyo- sós rendszerét a kiállítások tematikus rendjéhez illeszkedő, változatos tartalmú kabinetsor kialakítására tudjuk használni. A kabinetek adnak lehetőséget többek között a művészeti technikák bemutatására, és itt helyezkednek el a különlegesen kialakított ismeretközlő terek, a különböző látogatói csoportoknak, gyermek- és ifjúsági korosztályoknak, sérült és különleges befogadási igényű látogatóknak szóló speciális tartalmak és interaktív eszközök is. Az állandó kiállítások többórás programot nyújtó, meglehetősen fárasztó látogatási útvonalát a nagy tematikus egységek csatlakozásánál pihenőterek szakítják meg, ahol a látogató információs eszközök segítségével lehetőséget kap az útvonaltervezésre is.

A régi épület kisebbik udvarának alsó szintjén az oldalbejáraton keresztül önállóan is megközelíthető konferenciaterem épül szoros kapcsolatban az oldalszárnyban elhelyezett oktatási központ tereivel. A képzési, ismeretterjesztési feladatokat magas színvonalon ellátó és a tudományos élet világát a múzeum tevékenységéhez kapcsoló egység fontos aktivitási zóna és külső kapcsolódási pont a múzeum számára.

A tervnek a látogatókkal szembeni barátságos attitűdje nemcsak a fogadótérhez kapcsolódó kényelmes szolgáltatásokban és a kiállítások közé iktatott pihenőpontok rendszerében nyilvánul meg, hanem abban is, ahogyan a nagyobbik udvarból kialakítandó kert programját kezeli. A régi épületből és a teljes értékű új közönségbejáraton keresztül kívülről egyaránt megközelíthető kert meghitt és varázslatos helynek ígérkezik. A lechneri térfalak között a pihenésre, találkozásra, beszélgetésre invitáló tér nagyon alkalmas a múzeumban szerzett benyomás- és élménytömeg rendezésére is. (19. kép) A látogatói útvonal végpontján elhelyezett, kertre nyíló étterem ugyanezt a célt szolgálja. Hasonlóan a könyvtárhoz a kert és az étterem esetében is lehetőség van a látogatási időn túli nyitva tartásra.

Mindezeknek a terveknek és elképzeléseknek a megvalósulása esetén okkal bízhatunk abban, hogy az Iparművészeti Múzeum hamarosan visszanyeri egykori vonzerejét a hazai közönség számára, s egyszersmind az európai kulturális turizmus egyik jelentős célállomása is lesz a magyar fővárosban.

Látható, hogy a rekonstrukciónak köszönhetően az épület alapterülete mintegy másfélszeresére nő, amiből a közönségforgalmi terület növekedése a legjelentősebb: az eredmény a jelenleginek több mint négyszerese. A megújult épületben a kiállítóterek a háromszorosát teszik ki a korábbinak, de a kiállított műtárgyak számában bekövetkező gyarapodás nagysága az igazán megdöbbentő: ezen a téren a növekedés tizenötszörös. Ezek a számok sem képesek azonban leírni azt az egyedülálló minőségi fejlődést és kapacitásbővülést, amit az új Iparművészeti Múzeum a rekonstrukciónak köszönhetően el fog érni. Nyilvánvaló, hogy a budapesti Iparművé38