Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 26. (Budapest, 2008)

Mária FERENCZY: Chinese Moon Gate on Budapest's Andrássy Avenue. The Garden of Ferenc Hopp, I

KÍNAI HOLDKAPU BUDAPESTEN, AZ ANDRÁSSY UTON HOPP FERENC KERTJE, I ÖSSZEGZÉS Budapesten, az Andrássy út 103. szám alatt egy szerény, egyemeletes villa (ma a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum épülete) körül található a főváros legkülönösebb - orientalizáló stílusú - kertje. A múzeum alapítója, Hopp Ferenc (18331919), vagyonos optikus, világutazó, műgyűjtő és mecénás alakította ki, ritka növényekkel és keleti műtárgyakkal rendezte be, miután 1885-ben megvásárolta a telket és a villát. Ezen tanulmány a kert történetéből a legnagyobb keleti műtárgyat, a kert bejáratát képező kínai holdkaput ismerteti, többféle forrás: archív fotók, magánlevelek és más adattári dokumentumok, egykorú leírások, valamint hasonló műtárgyak képei segítségével. A holdkaput 1888-ban építették fel Györgyi Géza építész (1851-1934) tervei alapján. Tetőcserepei, kerámiafríze, kőtáblái és az előtte álló kőoroszlánok eredetiek: Hopp Ferenc Kínából rendelte meg ezeket az elemeket az Osztrák-Magyar Monarchia sanghaji konzulja, Joseph Haas (1847-1896) segítségével. Kínában kerek nyílású, kapuszárnyak nélküli holdkaput a kertrészek közötti falakon szoktak nyitni. Elválasztja az egyes részeket, egyben összeköti és kitágítja a terüket. A Hopp-kerti holdkapu betölti ezt a szerepet, miközben többrészes tetőzete a külső tereken felállított díszkapuk (paj-lou) formáit idézi. A tető szerkezete és cserepezése is követi a kínai hagyományt. Leghangsúlyosabb díszítőeleme a sioankerámia fríz a középső tetőrész alatt. A háromrészes szoborcsoport színházi (kantoni „opera") jeleneteket ábrázol dinamikus elrendezésben. A kerámiából megformált motívumok - színészek pompás jelmezei, a háttér elemei és virágdíszei - felületének nagy részét színes mázak fedik, a mázatlanul hagyott, finoman mintázott arcok egy részén hideg festés jelzi az arcvonásokat, a maszkot. A kapu feliratai a hely megnevezését („Hopp Ferenc háza"), valamint párversbe foglalt jókívánságot tartalmaznak: „Kapum táján öröm áradjon a végtelenbe, I Portám körül vígság viruljon mindörökké". A kapu előtt posztamensre állított kő oroszlánpár hagyományos, stilizált alakja leginkább fürtös szőrű kutyához hasonlít; szerepük a kínaiak hite szerint az, hogy távol tartsák az ártó hatásokat. A holdkapu kerek nyílásán át a tengelyének vonalában, a kert mélyén felépített kis dzsaina (indiai) szentély látható. Ez a megoldás - kínai kapu és indiai szentély együtt - csak Budapesten, a keleti művészet szerelmesének kertjében fordulhat elő. Budapest ostroma idején (1945 januárjában) a holdkapu megsérült. A tető megújítására - a pécsi Zsolnay-gyár közreműködésével - 1950 körül került sor, a kapu restaurálására pedig csak 2002-ben.