Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 26. (Budapest, 2008)

Béla KELÉNYI: 'May It Shine like the Sun and Moon!' Consecration Texts from a Tibetan Stüpa

„NAPICENT ES HOLDKÉNT RAGYOGJON!" FELSZENTELÉSI SZÖVEGEK EGY TIBETI SZTÚPÁBÓL ÖSSZEGZÉS Az alábbiakban bemutatott szövegek eredetileg egy olyan tibeti ereklyetartó (szanszkrit: stüpa, tibeti: mchod rten) belsejében voltak elhelyezve, mely a Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumot alapító Hopp Ferenc (1833—1919) gyűjteményéből származik. Noha Hopp 1883-ban, első világkörüli útján Darjeelingben, tibetiek által lakott területen is megfordult, hogy honfitársa, Körösi Csorna Sándor sírja előtt tisztelegjen, nincs nyoma, hogy valaha is érdeklődött volna a tibeti művészet iránt, és sokrétű gyűjteményében aÜg akadtak tibeti tárgyak. A sztúpa a tibeti vallásos életben fontos helyet foglal el, mint a Buddha Testét, Beszédét és Tudatát megjelenítő Három Támasz (t.: rten gsum) közül a „Tudat támasza" (t.: thugs rten). A nyolc különféle sztúpa közül, melyeket a tibetiek Sákyamuni, a történeti Buddha életének fontos eseményeivel és helyszíneivel kapcsolatban megjelenítenek, az itt tárgyalt ereklyetartó Mára, a „Gonosz" megkísértése feletti győzelmet jelképezi. Ez a leggyakoribb sztúpa-ábrázolás, mely a „Mára legyőzetésének sxtúpája" (t.: bdud 'dul mchod rten) vagy a „megvilágosodás sztúpája" (t.: byang chub mchod rten) nevet viseli. A sztúpa belsejében eredetileg különféle ereklyék voltak elhelyezve, mivel a felszentelési szertartás (t.: rab gnas) előtt a tibeti szobrok és sztúpák üreges belső részét meghatározott anyagokkal és papírtekercsekre írott szövegekkel töltik ki. Ez utóbbiakat külön szertartáskönyvek (t.: g^ungs 'but lag len vagy gating g%hug lag len) rögzítik, és rendszerezik. Ugyan nem tudjuk pontosan, hogy az itt tárgyalt sztúpát mikor bontották meg, a benne található, tibeti írásos papírtekercsek fennmaradt részén kívül a tárgybcd származó másfajta relikviák közül sajnálatosan aüg maradt meg valami. Bár a különböző tibeti szövegek szerint némileg eltér egymástól a szobrok vagy sztúpák belsejébe helyezendő ereklyék felosztásának rendszere, alapvetően négy- vagy ötféle relikviát különböztetnek meg, melyek közül jelen tanulmány csak a papírtekercsekre írott szövegekkel (t.: gîQtngs bris) foglalkozik. Ezeket eredetileg összecsavarták, majd selyembe varrva a szertartáskönyvek által meghatározott rendszerben helyezték el a sztúpa belsejének különböző részeiben. A Hopp-gyűjtemény ereklyetartójából származó fanyomatos, tibeti írásos szövegek közül összesen tizenhét darab maradt fent különböző papírszalagokon. Ezeken vagy tibeti versszakok, vagy szanszkrit nyelvű misztikus ima formulák (sz.: dhärani, t.: g^ungs) olvashatók. A szövegeket és elhelyezésük rendszerét egy olyan szertartás könyv alapján sikerült rekonstruálni, melyet 1998-ban, Bódnáthban, egy Nyingma rendhez tartozó szerzetestől kaptam. A tanulmány először azokat a versbe foglalt tibeti szövegeket mutatja be, melyek különböző kívánságok beteljesülését kérelmezik (t.: 'dod gsol). Ezekből nemcsak az derül ki, hogy a sztúpát egy elhalálozott személy üdvének érdekében készíttették, hanem az is, hogy a kegyes megrendelő saját boldogulásának biztosításáról sem feledkezett meg. Ez utóbbi feltehetően a Geluk Pra dznyA Sha sa: rTen la gyungs 'bid ba'iyige srnin glingpbyag byhedgsos s man gangga'i rgyiin byang („A támaszba való dháraní Mindroling kolostorbeli hagyománya, a gyógyító medicina, a szépen folyó Gangesz").