Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 26. (Budapest, 2008)

Ildikó PANDUR: Variations on a Sculpture. Questions and Answers Concerning the 'Ironworker' Sculpture Formerly in the Jungfer Collection

tott rézből a Jungfer-műhely a mexikói Teatro Nacional kupolájának szoborcsoportját. Talán ekkori, egyelőre tisztázatlan mértékű együttműködésükkel összefüggésben kerülhetett a vasmunkás-szobor a Jungfer-üzembe. Kevéssé valószínű, hogy a Steinertestvéreken kívül másik cég is elkészítette volna e modell további domborított példányát. Bár arra, hogy Jungfer kortársai közül többen is vállalkoztak domborított rézszobrok készítésére, számos adatot sorolhatnánk. A Vasmunkás szobra mellett a Parlament páncélos vitézfiguráinak esete is bizonyítja, hogy a kör a műlakatosokon túlra is tágítható. (Ezeket sokáig Jungfermunkaként tartották számon, míg az Országgyűlésnél őrzött dokumentumokból ki nem derült, hogy a Zellerin Mátyás bádogosipari cégnél készültek.) Kerpely Antal az öntött Vasmunkás szobrot barátjának, Samarjay Emil ügyvédnek ajándékozta, az ő családjától került a kassai 1 Czakó Elemér: A torinói kiállítás. In: Magyar Iparművészet 1902, 145-168, 167. 2 Horti Pál: A St. Louis-i világkiállítás. In: Magyar Iparművészet 1904, 249-313, 303. Slovenské Technické Múzeumba. A Vasmunkás domborított szobrának sorsa kevéssé ismert. Egyelőre nem tudni, milyen úton jutott a Jungfer-műhelybe, ahonnan a cég államosítását követően az Iparművészeti Múzeumba került. A szobor, melyet 1966 februárjában átadtak az Ózdi Kohászati Üzemeknek, a rendszerváltás utáni privatizáció következtében ma az Ózdi Acélművek Kft. tulajdonában van. Bár nem nagyszámú emlékcsoportról van szó, a domborított rézszobrok az önálló reprezentatív alkotástól a gigantikus monumentumokon át az épületdekorációig ívelő széles skála különböző pontjain helyezkednek el. A legtöbb fent említett példa elsősorban dekoratív épületelem, nem mérhető össze az önálló köztéri szobrokkal, képzőművészeti alkotásokkal. Tervezőjük sem minden esetben azonosítható, mégis kiegészíthetik ismereteinket a korszak építészetéről és plasztikájáról. 3 Hauszmann Alajos: A Budapesti Igazságügyi Palota. Budapest, 1901, 7.