Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 25. (Budapest, 2007)
Éva CSENKI: Uber die Einbände der Batthyány-Bibhothek im Budapester Kunstgewerbemuseum
gi hiányokat találunk. Többkötetes munkáknál előfordul, hogy egyik vagy másik kötet hiányzik a sorozatból. Számos olyan kötet van, melyből lapokat téptek ki. Alkalmanként a tiszta papírlapra firkáltak a katonák, egy másik esetben ukrán írással, 1945 júliusi dátummal jegyzőkönyvet vezettek bele. A II. világháborút a körmendi kastélyban megért könyvanyag károsodásáról megdöbbentő beszámolókat olvashatunk az egykorú dokumentumokban. Más, 1945 szeptemberéből származó tudósítások ugyanakkor a könyvtárterem viszonylagos épségéről írnak. Feltételezhetjük, hogy két különböző könyvtárhelyiségről van szó: a melléképületben tárolt régebbi könyvek elpusztultak, a főépületben, a főleg Batthyány Strattmann László herceg könyveit tartalmazó könyvtár viszonylag épen maradt. Ezt az anyagot szállították Budapestre, ahol - mivel az Országos Széchényi Könyvtár nem tudta fogadni - letétként az Országos Levéltárban raktározták el. 1947-ben az Iparművészeti Múzeum kérte ki a könyveket azzal a céllal, hogy az emeleti sarokszobában felállított pompás barokk könyvtár-enteriőr polcain helyezze el. Tartalmi és nyelvi megoszlás szempontjából elemezve a könyvanyagot, a következőket szögezhetjük le: az állomány legnagyobb része francia nyelvű. Nemcsak Diderot Enciklopédiája 1770-es kiadásának kötetei a Supplément és Planches kötetekkel együtt és tucatnyi francia nyelvű biblia, hanem a felvilágosodás irodalmának nagyon sok értékes kiadványa is megtalálható a magyar korabeli átlagnál jóval nagyobb mennyiségben. A második nagy nyelvi csoportot a latin nyelvű munkák teszik ki: klasszikusok és modern kiadványok is. Kisebb számban jelentkeznek a német, olasz, spanyol nyelvű, 16-17. századi könyvek. Feltűnően kevés a hungaricum, (hazai latin nyelvű kiadványok) a magyar nyelvűek szinte mind 18. századi, ill. 19. századi gazdászati tárgyú könyvek. A könyv-együttes tematikailag a korra jellemzően enciklopédikus jellegű. Batthyány Károly, korának tudós hadvezére, műveltségét korabeli hadászati témájú könyvekből, atlaszokból, vedutákból tudatosan gyarapította. 1748-tól József és Lipót főhercegek nevelője volt, ez a körülmény sokoldalú tájékozottságot követelt. A militária elméleti és gyakorlati munkákat egyaránt tartalmaz. Nagy számmal találunk értékes 18. századi hadászati atlaszokat, de ide sorolhatjuk a hadi építészetre (várépítés, erődítmények) vonatkozó szakmunkákat is. Más magyar főúri könyvtárakhoz hasonlóan természetesen itt is megtaláljuk a klasz- szikus görög-római írók műveit. Figyelmet érdemel a felvilágosodás francia irodalma, mely a magyar korabeli átlagnál nagyobb súllyal jelenik meg. Szerényebb csoportot képvisel a filozófia (Seneca, Montesquieu, Voltaire), a természet- tudomány (botanika), a művészetek (antik építészet, a Louvre gyűjteményeinek ismertetése, Herculaneum leírása), s különböző útleírások, főleg a Közel-Keletről. Ezek díszes címlappal ellátott, metszetekkel gazdagon illusztrált kötetek. Természetesen képviselve van az antik irodalom, a modernek közül a francia 18. század vége. Számos teológiai mű szerepel a könyvek között, nemcsak a korban felkapott tematikájú, hanem pl. janzenista szellemű munkák is. Az állomány tervbe vett további feldolgozása, s az adatok CD-re vitele a következő évek kutatásainak fontos feladata lesz. 68
