Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 25. (Budapest, 2007)
Zoltán SZILÁRDFY: Die Ikonographie des heiligen Prinzen Emmerich in Székesfehérvár im 18, und 19. Jahrhundert
SZENT IMRE HERCEG IKONOGRÁFIÁJA SZÉKESFEHÉRVÁROTT A XVIII-XIX. SZÁZADBAN ÖSSZEGZÉS Az idén ezer éve született Szent Imre szülővárosából származik anyai ágon dr. Zlinszky Jánosné, dr. Sternegg Mária, akinek jeles születésnapját ugyancsak idén ünnepeljük. E köszöntő tanulmány a múlt felidézésének szándékával íródott. Emlékeztetni kíván az eredetre, a családi gyökerekre, amelyek spirituális, materiális és főként kulturális szinten egyaránt meghatározók, egyszersmind arra a famíliára - a Janny-családra -, amelynek számos tagja jelentős szerepet játszott Székesfehérvár újkori történetében. Janny János iparos, a város polgára 1817 és 1849 között a székesegyházi zenekar klarinétosa és trombitása volt. Schill Annával kötött házasságából 1814. március 7-én született József nevű fia, aki apjától megörökölte a muzikalitás tehetségét. Már 1837- ben „Belvárosi Oskolamesterré” nevezték ki, ugyanakkor a székesegyház karnagya. Mint regens chori zenekart, kórust szervezett, „Énekes Oskolát” alapított. A kitüntetett egyházi ünnepek - mindenekelőtt Szent István király búcsúnapjai; a Szent Jobb május 30-án, a főbúcsú augusztus 20-án vagy a székesegyház Mária Teréziától kapott kincsének, a craniunmak (kopo- nyatetőcsont) az ünnepe október 11-én, valamint Szent Imre, Szent László és Szent Erzsébet ünnepei - alkalmával felhangzó egyházi énekeknek kiemelkedő szerepük volt a magyarság-tudat ébrentartásában. Az egyházmegye Mennyei Patrónáját, a meny- nyekbe fölvett Boldogasszonyt a Szent István által építtetett bazilika nevéről örökölte. így a Boldogasszony ünnepeit május és október Máriának szentelt hónapjaival nyilván fényesen ünnepelte Janny József énekkara. A levert szabadságharc és a kiegyezés közötti időben a Lorettói litániában „Magyarország Nagyasszonya” invokáció emlékeztetett a Búzapiac téren álló „Boldogasszony kípre”. A reformkori Fehérvár lakosaiban is élő nemzeti érzület, a XVIII. századi Immaculata-szobrot utalva a középkori bazilika titulusára, Nagyboldogasszonnyá faragtatta át. A Nagyasszony énekeit zengték a német nyelven beszélő polgárok is. Számukra kitüntető volt a zsinóros magyar viselet Szent István csizmájában. Fehérvár évezredes szakrális atmoszférája sugárzik templomaiból. Janny József még a reformkorban, 1837. november 6-án kötött házasságot Pilhoffer Annával a székesegyház főoltára előtt. A krisztusi kort betöltött 33 éves vőlegény és a násznép bevonulásáról sajnálatos módon nem készült egykorú ábrázolás, amely az eseményt megörökítette volna. A homlokzat és a templombelső műalkotásai azonban, amelyeket ők is naponta láttak, máig fennmaradtak. A püspöki székesegyház oromzatára Johann Paul Huber 1774-ben készítette el hatalmas mészkő szobrait. A három szent magyar király között a jobbszélső Szent Imre herceg. A templombelső mellékoltárképeit és freskóit Johann Ignác Cimbal festette. Középkori eredetű Szent István és Szent Imre együttes ábrázolása. A székesfehérvári székesegyház mennyezetfreskója szokat21
