Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 24. (Budapest, 2006)

Melinda AL-RAVI-KŐVÁRI: Ein koptisches Textilfragment mit der Verkündigungsszene im Kunstgewerbemuseum Budapest und seine Stelle im Kreis der christologischen Zyklen

amely elképzelhetően ugyanabban a műhelyben készült. (2. kép) A 3-6. képen látható, jelenetek sorát tartalmazó textiltöredékek szintén ugyanahhoz a körhöz sorolhatók az anyagbeli és technikai azonosságok, ikonográfiái, formai hasonlóságok, a részletek kialakítása (pl. alakformálás, kerekded arcforma, szemek és az orr T-alakja, elnagyolt kezek, a tanulmányban „madárlábnak" elnevezett láb, a nimbusz alakítása, súlyos redőzetű ruha, ún. .wt/ma/r-körvonalak, palmetta-szegélydísz, hátteret kitöltő növények) alapján. Az ábrázolás cizellált, aprólékos megoldást mutat, és a jelenetek sora a képi narratíva textileken való előfordulását példázza. Az egyalakos csoporthoz tartoznak a 7-9. képen látható textiltöredékek, itt a clavusok szegélymotívuma és a figurák részleteinek alakítása megegyezik a fenti textilek sajátosságaival. Az összehasonlító elemzés a jelenetek variálhatóságának lehetőségére mutat rá a textiltöredékeken. Ami azért is különösen tanulságos, mivel a sorrendben más-más helyen van törés, illetve hiány a darabokon. A ruhák keresztény témával történő díszítése védelmet adott viselője számára az ártó démonokkal szemben, továbbá amaseiai Asterios írása alapján a ruha díszítése kihangsúlyozta viselőjének vallásosságát. A kisművészetek darabjai között a házasságkötésre készített washingtoni gyűrű (10. kép) legszembetűnőbb jellegzetessége a szimmetria, amely a két házasulandó egyesítését és a harmóniára való törekvést fejezi ki. A feliratok a házasságot fenyegető démonok távoltartását célozták. A Szíria-Palesztina és Egyiptom területéről előkerült karkötőkön (11-12. kép) is megjelennek a bibliai történetek, többnyire medalionokban (akárcsak a zarándokampullákon). Amulett jellegüket - csakúgy, mint a gyűrűk esetében mágikus feliratok és képek is nyomatékosítják. A Szíria-Palesztinából származó zarándokampullák (13. kép) ikonográfiája szintén ehhez a körhöz köthető. A zarándokampullákban szent helyről származó vizet, olajat tartottak, nyakukba akasztva hordták, amint azt egy farasi falkép (14. kép) is bizonyítja. Az ampullák a zarándokok féltő gondossággal őrzött tárgyai voltak, személyes locus sanctusok; természetfeletti erőt hordoztak, kifejezték viselőjük vallásosságát. A művészeti ágak átjárhatóságáról tanúskodik egy textiltöredék (15. kép), amelyen felismerhető a zarándokampullák képalakítása (nagy medalionban kisebbek helyezkednek el körkörösen, krisztológiai jeleneteket hordozva). Feltehetően a textil helyettesítette a zarándokampulla erejét, átvette annak minden szimbolikus és mágikus funkcióját. Az elbeszélésre való hajlandóság megfigyelhető a tunikák clavusam és a karkötőkön, ampullákon, gyűrűkön stb., amennyiben jelenetsorokat jelenítettek meg. A funkció és az interpretáció tekintetében azonban eltérőek. Két terület kapcsolódik össze: keresztény és pogány hitvilág, és nyer új értelmet. Az ikonográfiában ez leginkább a démonok ellen személyes mágikus védelmet nyújtó karkötőkön figyelhető meg, ahol a bibliai jelenetek közé mágikus jelek kerülnek.