Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 24. (Budapest, 2006)

Magdolna LICHNER: The reception of electroplates in Hungary I. - Electroplates in the collection of the Museum of Applied Arts 1873-1884

ötvös mester készítette, akit Elkington az irodalmi művek első megjelenésének 200. évfordulója alkalmával bízott meg e feladattal. Az angolok nemzeti identitásának Shakespeare mellett fontos részévé vált Milton életműve is, kultuszuk popularizálódott. Milton kortársa volt Bunyan, de az ő allegorikus regénye a szó szoros értelmében népkönyv volt, az alsóbb néposztályok kvéker kultúrájából emelkedett fel a középosztály műveltségébe. Az irodalmi kultuszok képi megjelenítésére tett korábbi kísérletek után Gustave Doré könyvillusztrációi valósították meg az angol és az európai Dante, Cervantes, Rabelais és mások - irodalom népszerű és máig ható látványvilágát, s Morel-Ladeuilt az ő rajzai inspirálták, éppen úgy, ahogy a magyar Zichy Mihály számára is meghatározóak voltak. Gustav Doré francia festő, grafikus Angliában érte el legnagyobb sikereit, Morel-Ladeuil, a párizsi Szalonban kiállító művész az Elkington cég alkalmazottja lett, Zichy Mihály magyar festő Párizsban érezte magát otthon. Oroszországban és Angliában volt sikere. Hármukat összeköti az irodalmi kultuszok képi megfogalmazása. Pulszky Károly és Radisics Jenő szellemi hátteréből bizonyára hiányzott ez a vonulat, feltehetően ezért nem értékelték Morel-Ladeuil személyes teljesítményét, a művek „aurája" így számukra nem létezett. Tehát kultusztárgyak a pajzsok több szempontból is. Alapjuk a híres pajzs ekphraszisza az Odüsszeiában. Akhilleusz, az antik hős, az antik eposz hőse, ennek asszociációja az angol nemzeti eposz kapcsán adódhat. A hős fegyverzete konkrét és átvitt értelemben egyaránt érthető, s itt a Szent György- és Szent Mihálypárhuzam, a hit harcosának fegyverzete is egészen kézenfekvő - meg is jelennek a Milton- és a Bunyan-pajzson. Az egyetemes léptékű küzdelem egy-egy változata Miltonnál, Goethénél, Madáchnál és populárisabb formában Bunyannél, a hit és a kétkedés, az ember lelki üdvének és a lét értelmének kérdése a 19. század második felében is felettébb aktuális és sokakat foglalkoztató téma. Figyelemre méltó, hogy a tárgytípus - a díszpajzs mint kultusztárgy - a 19. század végén a magyar művészetben is megjelenik, ugyancsak sikerrel, ám nagyon eltérő témaválasztással. Magyarországon a millenáris kiállításra a nemzet történetét reprezentáló, a honfoglaló Árpád pajzsra emelésének jelenetét középpontba állító pajzsot gyártottak galvanoplasztikaként.