Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 20. (Budapest, 2001)

Katalin GELLÉR: Walter Crane and the Art Nouveau as a Hungarian Style

NOTES 1 For a summary of the reviews of the 1900 exhibition and bibliography of reviews, see: Katalin Geller: English Sources of „Hungárián Style"; on Walter Crane see also Paul Stirton and Juliet Kinchin: The Hungarian Folk Arts Debate in the British Press. In: Britain and Hungary. Contacts in Architecture and Design During the Nineteenth and Twen­tieth Century. Essays and Studies. Edited by Gyula Ernyey. Budapest, 1999, 17-29; 30-46. 2 Walter Crane: Néhány szó a magyar művészetről [A few words about Hungarian art]; V.H.Kálmán Rozsnyay: Walter Crane. In: Magyar Iparművészet, 1900, 151-154; 155-159. 3 Official reports. In: Magyar Iparművészet, 1900, 350. 4 Walter Crane 1845-1915. Artist, Designer and Socia­list. London, 1989. The Whitworth Art Gallery, University of Manchester, 17. 3 The prints of this series were exhibited in Budapest in 1900. See list of Walter Crane's works. Bp., Museum of Applied Arts, 1900, catalogue 535/a. 6 Walter Crane... op.cit., 154. 7 István Gál: Crane Walter kalotaszegi rajzai [Walter Crane's Kalotaszeg drawings]. In: Ethnographia, 1967/4, 584. 8 Walter Crane... op.cit., 36. 9 Sándor Nagy: In Mr Marx's garden. Ink, pen, paper. 230x270 mm. Inscribed b.L: „In Mr Marx's garden". (Private collection) 10 Workshop of Henrik Giergl: Glass. Cf. Style 1900. A great Experiment of Modernism in the Applied Arts. Cata­logue of the Exhibition presented in the Budapest Museum of Applied Arts. Ed. András Szilágyi - Eva Horányi. Buda­pest, 1996. C. Nr.: 9.159. " The Decorative Illustration of Books by Walter Crane. London, 1901, 217. 12 Sándor Nagy: Illustration sketch for Elek Koronghi Lippich's book. Watercolour, ink, pen, pencil, 265x365 mm, Museum of Applied Arts. 13 Cf. Sándor Nagy's illustration to Jenő Komjáthy 's poem Alarm with Walter Crane's The Sirens Three (1886). List of Walter Crane's works... cat. 284, 545-547. 14 Szikra (pseudonym of countess Sándor Teleki): Ré­gen. Elbeszélések [Long ago. Short stories]. Budapest, 1907 Franklin; Imre Kner: Könyv a könyvről [Book about books]. Gyoma, 1912, Kner (with ornaments by Richárd Geiger). 15 See e.g. Sándor Petőfi: János Vitéz [Valiant János]. Budapest, 1920, Magyar Studio, Biró Miklós Press. 16 Cited in Sándor Nagy: Életrajzunk [Our life-stories]. Manuscript. Published by Krisztina Anna Szabó. Ars Hungarica 1996/1, 107. WALTER CRANE ES A „MAGYAROS SZECESSZIÓ" ÖSSZEGZÉS A korszak angol művészei közül Magyaror­szágon a legnagyobb hatást Walter Crane gya­korolta. A preraffaeliták romantikus historiz­musát tovább éltető munkáit elfogadták az új művészeti irányok gyors beáramlásairól megri­adó, tradicionális mesterek is. 1900. évi, a budapesti Iparművészeti Múze­umban rendezett, a katalógus szerint 607 tételt tartalmazó kiállítása nagy sikert aratott, s utazá­sa az országban diadalmentté vált. Népsze­rűségét fokozta a Magyar Iparművészetben megjelent írása, amelyben a magyar művészet jellegzetes vonását a virágdíszítmények gaz­dagságában látta, s mintegy „igazolta" a „ma­gyaros szecesszió" alkotóinak törekvéseit, a magyar népművészet motívumainak beépíté­sét. Walter Crane kétségkívül nem csekély mér­tékben járult hozzá a kalotaszegi medence nép­művészetének mind átfogóbb ismeretéhez és sikeréhez is. Jelentős hatást gyakoroltak írásai, esztétikai és szociális nézetei. Elsősorban a gödöllői mes­terek esztétikája tartalmaz Walter Crane-hez visszavezethető elemeket. Elméleti művét, A vonalak nyelvét, amelyből Budapesten részle­teket olvasott fel, magyarra is lefordították, s hamarosan ki is adták. Már korábban is ismer­tek voltak gyermekkönyv illusztrációi, de stílu­sának közvetlen hatásról csak 1900. évi kiállí­tása után beszélhetünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom