Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 18. (Budapest, 1999)

Emese PÁSZTOR: Száz év múltán - ismét a "majc-kérdéshez"

ne Imi Tár 1881 775. p.; II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem (uralkodása: 1704-1711) csuhadára "a nadrágba való majczot kéreti; ha majez nincs készen: csak a csatot is küldje le Kgld, szíjra fogja csináltatni" - írja levelében Körössy György, a fejedelem kincstárnoka. Közli: Thaly Kálmán. Történelmi Tár 1882 759. p., majd megjegyzi: "Ez íme, ismét egy - elég világos - adat, a még mindig meg nem állapított értelmű majez szó jelentéséhez." Uo. 57 Apor Péter a következőket írja használatáról: [az ifjú urak] "Az csizmájok szárát alól az horgasinokon szép térdkötővel megkötötték; az jó két ujj széles volt, csat némelyiknek ezüstből az térdkötő vagy majcból vagy bagariából volt, vagy közönséges szíjból volt, az kötőnek az vége, akivel megkötötték, vagy cifra selyemrojt volt, vagy az szíjából való cifrázás. Én is gyermekkoromban úgy viseltem." Apor 1736 31. p. Hasonló térdkötő lehetett Bónis Ferenc javai közt (1665): "Vagyon egy bokor scofium aranybul szütt, vér karmasin szin selyemből veres karmasinnal borított aranyas ezüst csattos, szij véges s pikkelyes térdkötő igen szép s uri." Közli: Thaly Kálmán. Történelmi Tár 1886 161. "Némely úrfiak varrott bagariából való telekes bocskort is viseltének, hajdú módra; igen cifra, szironnyal, sőt ezüstfonallal vagy selyemmel cifrázott majc vagy szíj volt, akivel felkötötték, sőt a telekes bocskor felső része is akképpen meg volt cifrázva." Apor 1736 34. p. 9 n. Rákóczi Ferenc számára 1709-ben készíttetett hmtóhoz kértek hintóba való "majezokot, csornbókostul." A fejedelem közismerten mindeme kiterjedő kényes ízlését példázza, hogy az elkészült majc helyett más majczot kérnek, újat, "mert ez a veres, mivel hogy ócska, nem tetszik ö Felségének", aki azt mondja, hogy "több van olyan felhuzogató majez, a ki a sátorhoz való, mint kívántaték - abbúl küldjön kgd." Közli: Thaly Kálmán. Történelmi Tár 1882 759.p. 60 Közli: Radvánszky 1888 52. ill. 57 p.; 75. p.; 119. p. 61 Közli: Szilágyi Sándor: Levelek és okiratok I. Rákóczi György keleti összeköttetései történetéhez. Budapest, 1883 362. p. (továbbiakban: Szilágyi 1883) 62 Szilágyi 1883 331-332. p. 63 Uo. 348. p. 64 Uo. 359. p. 65 Beke-Barabás 1888 240. p. További érdekes adatokat találunk a török gombkötők (kazzazlar) munkáira az isztambuli 1640-es limitációkban (Osmanhlarda Narh Müessesesi ve 1640 Tarihli Narh Defteri. Szerk. Kütükoglu, Mübahat S. Istanbul, 1983). A török gombkötő művek között felsorolnak: nadrágba való fekete pamutvagy selyemzsinórt (donluk kaytan), hurkos gombszárú gombot (dügme, iligi ile); selyemgombokat; csatos végű hurkos övet (tegbend kusagy); hálóövet (tor kusagy); kardkötőt (kiliç bagy); hálóból készült tarsolyt (tor kesesi) és a legdrágább anyagból, skófiumból készült hevederövet (sírnia kolan kusak). Im. 155-156. p. 66 Az erdélyi vámok 1620-as tarifája, ún. vectigalja felsorolja a majcoknál felhasznált fonaltípusokat: "Aranias es Köz Maicztul az arra szerent végiek az Harminczadot. Egy keotes kis kaniczatul - 5 dr. Egy font Arany auagi ezüst lbnaltul - 10 dr. Egy font Springh Selyemtul 50 dr. Egy font karmasin Selyemtul - 50 dr. Egy font keoz Selyemtul -10 dr. Egy Nitra keoz Selyemtul - 5 dr. Egy Matringh Teoreok keoz Czematul - 15 dr. Egy Baal festet Czernatul 20 dr." Közli: Jakab Elek. Oklevéltár Kolozsvár története II. és Hl. kötetéhez. Budapest, 1888 245. p. 67 Az 1.; 6. és 7. ábrák forrása: Seiler-Baldinger, Annemarie: Systematik der Textilen. [Basler Beträge zur Ethnologie Band 14] Basel, 1973. 22. p. 40. ábra; 58. p. 87c-d ábrák és 51. p. c-e ábrák. 68 Bogláros öv. Erdélyi munka, 17. sz. v. Aranyozott réz, bársonyra varrt arannyal átszőtt szalagra 11 üvegkővel díszített boglár van szegecsekkel felerősítve. A boglárok rétegesen elhelyezett, préselt, áttört, ill. öntött lemezekből állnak. Hossza: 93 cm. MNM. Ltsz.: 59.143C. Publikálja: H. Kolba Judit. H. Kolba Judit László Emőke - Vadászi Erzsébet: Radvánszky Béla és műve a mai kutatások tükrében. In. Radvánszky 1986 I. 325. p. és 193/2 kép. 69 Ismeretlen mester olajfestménye. MNM MTKCs Ltsz.563. A kép közölve: Kőszeg ostromának emlékezete. Válogatta, szerkesztette, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Bariska István. Budapest, 1982 6. kép 70 H. Rákóczi Ferenc gyermekkori képmása (1684), olaj, vászon. 130 x 92 cm. MNM MTKCs Ltsz. 2254. A kép közölve: Főúri ősgalériák, családi arcképek a Magyar Történelmi Képcsarnokból. Budapest, MNG 1988. Kiállítási katalógus. Kat. C. 88. 71 Posta Béla: A gyulafehérvári székesegyház sírleletei. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múze-