Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 16. (Budapest, 1997)

PRÉKOPA Ágnes: Motívumok trivializációja az alkalmazott művészetekben. A biedermeier oszlopos óra

JEGYZETEK 1. Honour, Hugh: Klasszicizmus. Budapest, 1991. 159-160. p. 2. Wind, Edgar: A művészet elgépiesedése. in: Művészet és anarchia. Budapest, 1985. 72. p. 3. Pazaurek, Gustav E.: Guter und schlechter Geschmack im Kunstgewerbe. Stuttgart, 1912. 4. Néhány példa: Pazaurek, Gustav E.: BiedermeierWünsche. Stuttgart, é. n. - UŐ: Kunstschmiede- und Schlosserarbeiten. Leipzig, 1895. - Uö: Glasperlen und Perlen-Arbeiten in alter und neuer Zeit. Darmstadt, 1911. - UŐ: Die Tapete. Beiträge zu ihrer Geschichte und ästhetischen Wertung. Stuttgart, 1922. - Uö: Möbelbeschläge aus Bronze. Stuttgart, 1923. - Uö: Perlmutter. Berlin, 1937. (Poszthumusz kiadás) 5. pl. Dahlhaus, C. szerk.: Das Triviale in Literatur, Musik und bildender Kunst. Studien zur Philosophie und Literatur des 19. Jh. Band 18. Frankfurt, 1972. Hofmann, Werner: Zu kunsthistorischen Problemen der Comic Strips. In: Comic Strips. Vom Geist der Superhelden. Colloquium zur Theorie der Bildgeschichte in der Akademie der Bildenden Künste Berlin. Berlin, 1970. 49-61. p. 6. Németh Lajos: Törvény és kétely. Budapest, 1992. 161-162. p. 7. Kubier, George: Az idő formája. Budapest, 1992. 66. p. skk. 8. Kubier, i.m. 118-120. p. 9. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében is több, a jelen vizsgálat szempontjából figyelemreméltó darab található, a cikkben felsorolt lehetséges és tipikus díszítőelemek közül csupán néhány szerepel rajtuk. Illusztrációképpen a múzeum gyűjteményének két új szerzeménye szerepel: a 93.40. leltári számú darab, melynek szerkezetét a győri Hitzlberger Ferenc készítette (1807től tagja a győri lakatoscéhnek, f 1842. A Hitzlberger családról ld. Csatkai Endre: Hitzelberger Antal győri órásmester fuvola-órái. In: Arrabona 3. 1961. 157. p.), valamint a 94.27. leltári számú óra, amely jelzése szerint az esztergomi Ignaz Pinting munkája (1. és 2. kép). 10. Hellich, Erika: Alt-Wiener Uhren. Die Sammlung Sobek im Geymüller-Schlössl. 1750-1900. 2., korr. Auflage. München, 1989. Kat. 12. „Federl in Wien" jelzéssel, (vsz. Christian Federl, f 1818) Gondosan komponált apoteózis: a három uralkodó figurája felett császári koronában egyesülő két bőségszaru, felettük európai uralkodók medalionportréi. A jelenet felett Herkules és Minerva őrködik, az óratokot kétfejű sas koronázza. 11. Hellich, i .m. Kat. Nr. 17. „Peter Rau in Wien" jelzéssel. (Rau mester 1804-ben, fi 829) 12. Az „Apolló-fejnek" a Louis XlV-stílusból való átszármazása és tipikus óradísszé válása önálló tanulmányt érdemelne. A motívum átalakulásának folyamata még a XVIII. században befejeződik, és a sugárkoszorús fej - néha a Medúza-főre emlékeztető jegyekkel - az órák állandónak tekinthető díszítményévé válik: nemcsak az ingát díszítő veretként, hanem a kompenzációs ingával rendelkező líra-órákon vagy a gyertyafénnyel megvilágított éjszakai órákon is megjelenik. 13. Uresová, Libuse: Hodiny ze sbírek Umeleckoprumyslového Muzea v Praze. Praha, 1977. Kat. Nr. 174. Oszlopos óra, Csehország, XIX. sz. m. f. Jelzetlen. 14. IM ltsz. 71.65. Oszlopos óra, jelzetlen. (Tokján kisebb hiányok.) Ld. még: Ottomeyer, Hans Pröschel, Peter: Vergoldete Bronzen. München, 1986. I. köt, 350. p., Kat. 5.7.1. Kandallóóra, Párizs, Hadügyminisztérium. Jelzetlen. Uott felsorolt további analógiák nyugat-európai gyűjteményekből. Ezenkívül ld. E. M. Jefimova - M. I. Tornyeusz: Zapadnojevropejszkije csaszi XVI-XIX vekov iz szobranyija Ermitazsa. Katalog. Leningrad, 1971. Kat. Nr. 173, jelzése: F-x Chopin, St. Petersbourg. - Uresová, i.m., Kat. Nr. 147. Jelzetlen. 15. Himmelheber, Georg: Biedermeiermöbel. Überarbeitete und erweiterte Ausgabe. München, 1987. I. kép: írószekrény, Bécs, 1810 k. Österreichisches Museum für angewandte Kunst. - Intarziaként: 82. kép: írószekrény. Regensburg (?), 1820/25 k. Regensburg, Fürst Thum und Taxis - Kunstsammlungen. Itt érdemes megemlíteni az iparművészeti motívumok vándorlásának illusztrálására, hogy az ábrázolás részleteiben a bútorverettel teljesen megegyező öntöttvas domborművek is ismertek a XIX.sz. elejéről, ilyen pl. a mariazelli öntőműhelyben 187 számmal készített 17 x 12,5 cm méretű relief, valamint annak 21,5 cm átmérőjű, kör alakú medalionba foglalt változata, 1.: Ferner, Helmut - Gênée, Elfriede: Kleinkunst in Eisenguss. Brünn, 1992. 67. sz. kép, a medalionos változat uott 66. sz. kép. Múzeumunk gyűjteménye ugyancsak őriz egy példányt a 187. számú öntöttvas domborműből. (Ltsz. 74.223.) 16. Kétfejű sasok pl. Hellich, i.m. Kat. Nr. 14.; Kat. Nr. 87.; Uresová, i.m. Kat. Nr. 169.; Kat. Nr. 172. stb. 17. Pl.: Himmelheber, Georg: Deutsche Möbelvorlagen 1800-1900. Ein Bilderlexikon der gedruckten Entwürfe und Vorlagen im deutschen Sprachgebiet. München, 1988. 155. ábra. - Praz, Mario: Histoire de la décoration d'intérieur. Paris, 1994. 334. p., 343. kép: mahagóni könyvszekrény a szerző tulajdonából, Szicília, XIX. sz. e. f. 18. Ottomeyer-Pröschel, i. m. II. köt. Kat. 5. 8. 4. Kandallóóra könyvtárábrázolással, Leiden, Stedelijk Museum „De Lankenthal". Az óratokon Antoine-André Ravrio jelzése. - Uresová, i. m. Kat. 142. Kandallóóra, szerkezetén jelezve: Japy Frères Beaucourt. 19. Janovícková, Marta: Hodiny. Zo zbierok Historického Múzea Slovenského Národného Múzea. Katalóg. Bratislava, 1993. Kat. Nr. 31. oszlopos óra, Szlovákia, 1830 k. 20. Percier, Charles - Fontaine, Pierre-FrançoisLéonard: Recueil de décorations intérieures. Paris, 1801. Reprint, angol nyelvű kiegészítő szöveggel. New York, 1991. 67. és 70. tábla.