Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 16. (Budapest, 1997)

SZILÁGYI András: Adalék Nádasdy Ferenc (1623-1671) műkincseinek utóéletéhez

JEGYZETEK 1. Klapsia, Heinrich: Von Kunstkammer-Inventaren. Versuch einer quellengeschichtlichen Grundlegung. = Mitteilungen des Österreichischen Institus für Geschichtsforschung 49. 1935. pp. 444-455. 2. Sőt, ezek olykor számottevő információkat közvetítenek, például egy-egy műalkotás állapotára, esetleg koronkénti eltérő értékelésére vonatkozóan. 3. Takáts Sándor: Magyar műkincsek pusztulása a Wesselényi-féle összeesküvés idejében. = Archaeológiai Értesítő (ezután: AÉ) 20. 1900. pp. 147-150. - Ugyanő: Nádasdy Ferencz gróf sárvári kincstára. AÉ 22. 1902. pp. 122-127. Siklóssy László: Műkincseink vándorútja Bécsbe. Budapest, 1919. pp. 166-171. - Schön Arnold: Nádasdy sárvári kincsei. = A Műbarát 1. 1921. pp. 268-273. és 281-285. - Entz Géza: A magyar műgyűjtés történetének vázlata 1850-ig. Budapest, 1937. pp. 24-28. - Héjjné Détári Angéla: Augsburgi dísztál a vezekényi csata emlékére. Drentwett-művek az Esterházy-kincstárban. = Az Iparművészeti Múzeum Évkönyve 11. 1968. (ezután: Héjjné 1968) pp. 42-43. - Ugyanő: A fraknói Esterházy-kincstár a történeti források tükrében. In: Magyarországi reneszánsz és barokk. Művészettörténeti Tanulmányok. Szerk.: Galavics Géza. Budapest, 1975. (ezután: Héjjné 1975) pp. 491-492. - Rózsa György: Nádasdy Ferenc és a művészet. = Művészettörténeti Értesítő (ezután: MÉ) 19. 1970. pp. 197-199. - Galavics Géza: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzőművészet. Budapest, 1986. pp. 86-87. 4. E téren a legfontosabb előmunkálatokat a századforduló körüli évek osztrák kutatása végezte el, vö.: Sitte, Alfred: Die Schatzkammer Nádasdys. = Berichte und Mitteilungen des Altertums-Vereins zu Wien 34. 1899. (ezután: Sitte 1899) pp. 87-96. és 35. 1900. (ezután: Sitte 1900) pp. 66-75. - A Nádasdy Ferenc ingó javaival kapcsolatos terjedelmes iratanyag, Alfred Sitte és Takáts Sándor egybehangzó közlése szerint, a századforduló körüli években a Közös Pénzügyi Levéltár Hauptfinanzarchiv - „Hungarica" aktái között, a Fasc. 14542. jelzet alatt volt található. 5. Inventarium 1670. Armarium 6. No 1. - A. Sitte közlése alapján idézve: Augsburgi barokk ötvösmunkák. Kiállítás a Nagytétényi Kastélymúzeumban. A kiállítást rendezte Ács Piroska, a katalógust összeállította és a bevezetőt írta Szilágyi András. Budapest, 1983. (ezután: Kat 1983) Nr. 20. 6. Inventarium 1693. p. 28. No 19. Idézve: Barokk és rokokó. Kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. A katalógust szerkesztette Péter Márta-Bardoly István. Budapest, 1990. (ezután: Kat 1990) Nr. 3. 10. -E műtárgy két, magyarnyelvű leírása 1669januárjából, illetve 1725 áprilisából származik. Az előbbi a sárvári Nádasdykincsek között említi, az utóbbi az Esterházyak fraknói kincstárának egy jeles darabjaként nevezi meg s írja le a „Triumphális arany szekeret, Elefánt csontbul való statuácskákkal". Mindkét leírást idézi - a korábbit Schön 1921. pp. 272-273. közlése alapján - Héjjné 1975. p. 492. 7. Inventarium 1670. Armarium 7. Vö.: Sitte 1899. p. 92. 8. Sponsel, Jean-Louis: Das Grüne Gewölbe zu Dresden. Eine Auswahl von Meisterwerken der Goldschmiedekunst. I. Leipzig, 1925. p. 208. Taf. 67. - Menzhausen, Joachim: Das Grüne Gewölbe, Dresden, 1968. 9. Inventarium 1693. p. 35. Nr. 5. Idézve: Reneszánsz és manierizmus. Kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. A katalógust szerkesztette Péter Márta-Bardoly István. Budapest, 1988. (ezután: Kat. 1988) Nr. 323. 10. M: 51,7 cm. Ltsz.: E 68.1. Vö.: Héjjné 1975. p. 498., illetve M: 44 cm. Ltsz.: E60.1. Vö.: Szilágyi András: Az Esterházy Kincstár. Budapest, 1994. p. 43. A két tárgy ötvösjegyeinek feloldása: Héjjné 1968. p. 43. (18. kép), továbbá Kat 1983. Nr. 42., - A mesterjegyek és a datálást pontosító hitelesítő jegyek azonosításához vö.: Seling, Helmut: Die Kunst der Augsburger Goldschmiede 1529 - 1868. Meister, Marken, Werke. München, 1980. III. Nr. 98. és 1507, illetve 100. és 1517. 11. H. Détári Angéla megállapítása, vö.: Héjjné 1968. p. 42. 12. Mag.: 13 cm. T. átm.: 11,5 cm. Ltsz.: E 59.4. írod.: Kat 1983. Nr. 12. - A műtárgy analóg példányát a müncheni Schatzkammer der Residenz gyűjteménye őrzi. Vö.: Schatzkammer der Residenz München. Beschreibungskatalog. 3. Auflage. München, 1970. Nr. 669. 13. Inventarium 1725. Almárium 57-58. no. 13. Közölve: Katona Imre: A fraknói kincstár 1725. évi ieltára. = MÉ 29. 1980. p. 143. 14. Inventarium 1670. Armarium 9. No 17 és 18. Közölve: Sitte 1899. p. 92. 15. Inventarium 1670. Armarium 3. No 17 és 18. Közölve: Sitte 1899. p. 90. 16. H: 49 cm. Ltsz.: E 65.76. Vö.: Ékszerek, érmek, rendjelek. Válogatás az Esterházy-kincstárból. Kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. A katalógust írta, összeállította Pandúr Ildikó-Szilágyi András. Budapest, 1994. (ezután: Kat 1994) Nr. 26. Részletes, elemző tárgyleírás Pandúr Ildikótól, a korábbi irodalom feltüntetésével. Megjegyezzük, hogy e tárgytípus néhány festett ábrázolása is ismert a 16. század végéről. Tíz nagyméretű korallszemből kialakított, hasonló tagozatokkal ellátott, s bizonyára azonos „felépítésű" szent olvasó tűnik fel például - annak az impozáns, reprezentatív főpap-portrénak a baloldali hátterében, amely Salzburg hercegérsekét, Wolf Dietrich von Raitenaut (1559-1617) ábrázolja. Az 1589-ben készült képmást, id. Kaspar Memberger alkotását a salzburgi Museum Carolino Augusteum őrzi, vö.: Schätze und Visionen - Tausend Jahre Kunstsammler und Mäzene. Ausstellungskatalog. Hrg.: Schwarzkogler, Ileane - Simon, Heidemarie. Graz, 1996. S. 51-53. A festmény bal oldali részlete a szóban forgó klenódium képével: S. 52. 17. Inventarium 1696. Armarium 51-52. No. 23. Magyar Országos Levéltár, Az Esterházy család hercegi ágának levéltára. Reposit. 8. Fasc. C. Nr. 38. p. 34.