Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 16. (Budapest, 1997)

PÁSZTOR Emese: „Tafota, melyre az virágokat írták"

hímzésekhez a szeráj miniatúrafestöi, a nak­kasdk tervezték és rajzolták elő a mintát. Ez­zel szemben a vászon alapú hímzésekre a ba­zárban (bedeszten) dolgozó kendőárusok (jag­likdzsiján esznaflari) rajzolták fekete tintával a kívánt mintát (kálem), de emellett a sablon­technika (szilkme) is használatos volt. A min­ta mentén sűrűn átlyukasztott papírt ráhe­lyezték a hímzendő szövet felületére, és szén­porral átdörzsölték. Ez az eljárás hazánkban sem volt ismeretlen. Néhány Erdélyben fenn­maradt, 17-18. század eleji hímzésminta­rajzot, átlyukasztott sablont, egykorú szó­használattal „formát" publikált Palotay Gert­rúd 1941-ben 18 . Sürür harmadik eljárásként, a sokszor ismétlődő mintáknál alkalmazott nyomódúccal (kalip) nyomott mintaátvitelt említi, melyet többek között a fémfonalas munkáknál is alkalmaztak 19 . A fent említett zerduz és marás hímzések készítéséhez kap­csolódó néhány olyan adatra leltünk Bethlen Gábor erdélyi fejedelem udvartartási köny­vében, melyek bővítik a hímzésminta bár­sonyra történő átvitelével kapcsolatos eddigi ismereteinket. Bornemisza Pál 1622. január 13-i isztam­buli kiadásai közt egy tegez anyagvásárlási költségeit jegyezte fel. Vett hozzá kisebb-na­gyobb gyöngyszemeket, türkizkövet, skófi­um arany- és selyem hímzőfonalat, továbbá „tafotát", azaz selyemtaft szövetet 20 . A listát a tegez készíttetésének kiadásai követték: „Az tegezet elvégezvén az varrónak min­den miskáltól fizettem asp. 18; volt az skofium 90 miskai, facit asperos 1620...24 fit. 30 dr. /Az gyöngy volt 18 1/2 miskál asp. 324... 4 fit. 86 dr./Az tafotára való le­írásért adtam asp. 200... 3 fit / Azon tegez­re vettem majczot, asp. 584...8 fit 72 dr. /Két karmazsint az borítékjához vöttem asp 224... 3 fit 72 dr. / Az szíjgyártónak el­készítéséért fizettem asp. 872... 13 frt 53 dr. / 40 nyilat csináltattam hozzá, asp 50, in toto facit asp 2000...30 frt" 21 Néhány tétellel arrébb egy ismeretlen textília díszítésére vonatkozó feljegyzése olvasható: „Az czimereknek és egyéb virágoknak is tafotára való írásokért az egész varró mívekre fizettem asp. 2870...43 frt. 5 dr. / Az varró mívek elkészülvén, ment reájok skofium arany, ezüst és klabodan 7700 miskai, ennek miskálátul az alkuvás sze­rént kellett fizetnem 27 oszporát, facit in toto asperos 20790...3105 frt.". 22 1625. december 25-én Keresztesi Pál egy ja­kub 23 nevű lótakarót csináltatott Isztambul­ban, melyhez a következő anyagok megvéte­lére volt szüksége: „11 sing veres bársony..., 8 sing tafota..., 150 dram varrani való se­lyem..., 15 sing arany sinor körülprémezni..., 200 miskál aranyfonál..., 100 miskál skofium ezüst..., kétszer 100 miskál veres... Bagdad, [bélésszövet]..." Ezután következett a mes­teremberek fizetsége. A taft vásárlása után említi, hogy „Az forma leíráséit adtam 3 tallért", majd később „Az jakub varrásának miskálától adtam asp. 9 facientes fl. 123 70 dr.", „Az jakub bélésétől, sinórozásától adtam tall. 4." 24 Két nappal később Bornemisza Pál vett vala­mely bársony alapra skófiummal és klabo­dánnal hímzett, gyapottal töltött textíliához „45 sing tafotát, melyre az virágokat írták," majd a „veres bársony" és „varrani való sár­ga és kék selyem[fonal]", skofium arany és sárga klabodán vásárlása mellett „Az virágok leírásátul két helyre" is kellett fizetnie 25 . I. Rákóczi György levelezésében is talá­lunk ide vágó idézetet 1635-ből: „Harmincz reál tallért adtam kgls uram az bársonyért is; ezenkívül tafotája rajzoltatása, az bulyáknak az fizetés, 80 oszpora minden papirossá". 26 A felsorolt esetekben a bársonyra készült nehéz hímzésekhez tafotát, azaz vászonkö­téses, vékony selyemszövetet vásároltak, amit aztán a kívánt mintával rajzoltattak elő. A kérdés az, hogyan használták fel az előraj­zolt vékony selyemszövetet a fémfonalas bársonyhímzéseknél. A választ a forrásokban említett tárgytípusokhoz hasonló textíliák mikroszkópos vizsgálata adta meg. Az Ester­házy-gyűjtemény bársonyborítású, skófium­mal hímzett török nyeregtakaróinak (3-4. ké­pek), íj- és nyíltegezeinek (5-6. képek) mik-

Next

/
Oldalképek
Tartalom