Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 16. (Budapest, 1997)

Új szerzemények

Mag.: 30,5 cm (a figura); 6,4 cm (a tetőcserép); H: 22,2 cm Ltsz.: 95.66 Vétel Triznya Józseftől Fején két rövid szarv, homloka fölött koponyával díszített fejpánt. Grimaszba ránduló arccal, felhúzott szemöldökkel, fülét fülbevalóval díszítették. Mezítelen felsőtestét egy vállára vetett, elöl összefogott kendő borítja. Térdig érő, derekán megkötött nadrágot visel. Karján és lábán páncélt hord. Egyik lábán fekete bokacsizma, a másikon bokaperec. Két lába között felhőn támaszkodik, kezeit csípőre teszi. Analógiák: China. Eine Wiege der Weltkultur. 5000 Jahre Erfindungen und Entdeckungen. Verlag Philipp von Zabern, Mainz, 1994. Pis. 66., 67. Chinesische Baukeramik. Dachreiter und Schmuckziegel. Museum für Kunsthandverk, Kleine Hefte 23, Frankfurt am Main Kat. Nr. 15, 16, 17, 18 (Fajcsák Györgyi) 2. Indiai sátor lapok Az észak-indiai Mughal-dinasztia uralkodása alatt - az udvar vándorló jellege miatt a sátorlapok (kanát) fontos szerepet jászottak a belső terek díszítésében. Egyenként vagy ismétlődő mintájú sorokká összevarrva hordozható térelválasztó elemekként szolgáltak vadászatok alkalmával a sátrakban, és otthonosabbá, melegebbé tették a paloták oszlopos csarnokait, ahol az udvar ellenőrző körútjai során megszállt. A sátorlapok rendszerint bársonyból készültek, amelyre vagy gumiarábikummal rögzítették a vékony aranylemezből sablonnal kivágott mintát, vagy aranyfestést alkalmaztak. Hasonló textíliák a londoni Victoria and Albert Museum és az ahmedabadi (India) Calico Museum gyűjteményében találhatók. a) Sátorlap (kanát) Bársony, laparany, arany festés Észak-India, Mughal-korszak, XVII. század második fele 170x235 cm