Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 16. (Budapest, 1997)

ASZTALOS Zoltán-KELÉNYI Béla: Egy mongol rituális táncmaszk restaurálása

JEGYZETEK 1. Kelényi Béla-Vinkovics Judit: „Tibeti és mongol buddhista tekercsképek". 1995. október - 1996. június, Kat. No. 2. 2. Uray-Kőhalmi Katalin, orientalista tulajdona. Közlése szerint a tárgy a hatvanas évek közepén került a birtokába, a Bizományi Áruház Vállalatból való vásárlás révén. Magyarországon ebben az időszakban itt lehetett a leggyakrabban hozzájutni Mongóliából származó mű­tárgyakhoz. Mérete: 76 x 33,5 cm; rétegátmérője: 3-5 mm. Anyaga: papír, textil, fa, festett emberi haj. 3. Thingo, T. T.: Masken. In: Buddhistische Kunst aus dem Himalaya, Ausstellungkatalog des Museums für Ostasiatischen Kunst der Stadt Köln, Sammlung Werner Schulemann, Bonn. Köln, 1974, p. 172. 4. Thingo, T. T.: Masken und Kulttanz in Tibet. In: Der Weg zum Dach der Welt. Pinguin Verlag, Inns­bruck/Frankfurt, 1982/1983, p. 355. 5. Waddel megjegyzése szerint a Himalája határterü­letein, Szikkimben és Bhutánban fából készítették a táncmaszkokat, mivel a nyirkos klíma nem megfelelő a papírmasénak. Waddel, L. A.: Tibetan Buddhism. Dover Publication, New York, 1972, p. 535. 6. A táncmaszk-készítés közép- és kelet-tibeti mód­szerének részletes leírása: Ronge, V. und N. G.: Anfer­tigung von Cham Masken. In: Zentralasiatische Studien, 15., 1981, pp. 513-536. 7. Thingo, T. T. (1974): op. cit. p. 172. 8. Heissig, W.: Der Tsam-Tanz und seine Masken. In: Die Mongolen, Pinguin Verlag, Innsbruck, Umschau Ver­lag, Frankfurt/Main, ed. Heissig, W., Müller, C. C, 1989, vol. I.,pp. 240-242. Heissig, W.: The Religions of Mongolia. London and Henley, 1980, p. 81. Formán, W. und Rintschen, B.: Lamaistische Tanz­masken. Koehler & Amelang, Leipzig, 1967, p. 62. 9. Formán, W. und Rintschen, B.: Ibid. p. 51. A kilencvenes évek óta Ulánbátorban ismét előadnak camot. ( Vinkovics Judit szíves közlése). 10. A különböző rituális tibeti táncok típusait Thingo sorolja fel. Thingo T. T. (1982/83): op. cit. p. 360. 11. Formán, W. und Rintschen, B.: op. cit. p. 51. 12. A tánc menetének és szereplőinek részletes leírá­sa: Pozdneev, A. M.: Religion and Ritual in Society: Lamaist Buddhism in late 19th-century Mongolia. The Mongolia Society, Bloomington, 1978, pp. 505-521.; Formán, W. und Rintschen B.: op. cit. pp. 68-143. 13. Pozdneev, A. M.: op. cit. p. 515.; Formán, W. und Rintschen B.: op. cit. p. 84, p. 121. 14. Uray-Kőhalmi K.: Dpal-ldan Lha-mo lószerszá­mának steppei elemei. In: Történelem és Kultúra 8., Uray Géza emlékére, Budapest, pp. 139-148. 15. A mongóliai táncmaszkok stílusairól: Berger, R-Bartholomew, T. Ts.: Mongolia. The Legacy of Chinggis Khan. Kat. Asian Art Museum of San Francis­co, 1995, p. 152. 16. Uray-Kőhalmi Katalin szíves közlése. 17. Az oldhatósági teszt eredménye: víz: - triklór-etilén: ++ aceton: +++ szén-tetraklorid: ++ alkohol: ++ metil-bromid: ++ toluol: ++ formaldehid: ­xilol: + 18. Felmerült, hogy ne formaldehidet használjak, mivel ez a későbbiekben reakcióba léphet az enyvvel, de a fent említett oldhatósági teszt eredményeképpen még­is ez a vegyszer bizonyult a legmegfelelőbbnek. 19. Felmerült még a plextol, PV-alkohol és a PV­acetát használata is. 20. Gajdó Gyula papírrestaurátor (Szépművészeti Múzeum) javaslata szerint a papírvatta pH-ja volt a leg­megfelelőbb. 21. Ronge, V. und N. G.: op. cit. p. 515. Megjegy­zem, hogy egy másik mongol táncmaszk hiányzó része­inek kiegészítésénél (a koponyakorona részei), az ál­talam ismert és ma elterjedt szintetikus anyagokat fel­használó technikával ellentétben, a Ronge által leírt hagyományos gyakorlatot alkalmaztam. A szükséges ki­egészítéseket az agyagból elkészített mintára felvitt pa­pír és pamutrétegekkel sikerült elkészítenem. Lásd 5. számú fotó. 22. Ez azért lényeges, hogy az első réteg gyorsan megkössön, megakadályozva azt, hogy az enyvvel átita­tott textildarabok is megkössenek az agyagon. Ezáltal választható cl könnyedén a maszk az agyagmodclltől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom