Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 16. (Budapest, 1997)

ASZTALOS Zoltán-KELÉNYI Béla: Egy mongol rituális táncmaszk restaurálása

JEGYZETEK 1. Kelényi Béla-Vinkovics Judit: „Tibeti és mongol buddhista tekercsképek". 1995. október - 1996. június, Kat. No. 2. 2. Uray-Kőhalmi Katalin, orientalista tulajdona. Közlése szerint a tárgy a hatvanas évek közepén került a birtokába, a Bizományi Áruház Vállalatból való vásárlás révén. Magyarországon ebben az időszakban itt lehetett a leggyakrabban hozzájutni Mongóliából származó műtárgyakhoz. Mérete: 76 x 33,5 cm; rétegátmérője: 3-5 mm. Anyaga: papír, textil, fa, festett emberi haj. 3. Thingo, T. T.: Masken. In: Buddhistische Kunst aus dem Himalaya, Ausstellungkatalog des Museums für Ostasiatischen Kunst der Stadt Köln, Sammlung Werner Schulemann, Bonn. Köln, 1974, p. 172. 4. Thingo, T. T.: Masken und Kulttanz in Tibet. In: Der Weg zum Dach der Welt. Pinguin Verlag, Innsbruck/Frankfurt, 1982/1983, p. 355. 5. Waddel megjegyzése szerint a Himalája határterületein, Szikkimben és Bhutánban fából készítették a táncmaszkokat, mivel a nyirkos klíma nem megfelelő a papírmasénak. Waddel, L. A.: Tibetan Buddhism. Dover Publication, New York, 1972, p. 535. 6. A táncmaszk-készítés közép- és kelet-tibeti módszerének részletes leírása: Ronge, V. und N. G.: Anfertigung von Cham Masken. In: Zentralasiatische Studien, 15., 1981, pp. 513-536. 7. Thingo, T. T. (1974): op. cit. p. 172. 8. Heissig, W.: Der Tsam-Tanz und seine Masken. In: Die Mongolen, Pinguin Verlag, Innsbruck, Umschau Verlag, Frankfurt/Main, ed. Heissig, W., Müller, C. C, 1989, vol. I.,pp. 240-242. Heissig, W.: The Religions of Mongolia. London and Henley, 1980, p. 81. Formán, W. und Rintschen, B.: Lamaistische Tanzmasken. Koehler & Amelang, Leipzig, 1967, p. 62. 9. Formán, W. und Rintschen, B.: Ibid. p. 51. A kilencvenes évek óta Ulánbátorban ismét előadnak camot. ( Vinkovics Judit szíves közlése). 10. A különböző rituális tibeti táncok típusait Thingo sorolja fel. Thingo T. T. (1982/83): op. cit. p. 360. 11. Formán, W. und Rintschen, B.: op. cit. p. 51. 12. A tánc menetének és szereplőinek részletes leírása: Pozdneev, A. M.: Religion and Ritual in Society: Lamaist Buddhism in late 19th-century Mongolia. The Mongolia Society, Bloomington, 1978, pp. 505-521.; Formán, W. und Rintschen B.: op. cit. pp. 68-143. 13. Pozdneev, A. M.: op. cit. p. 515.; Formán, W. und Rintschen B.: op. cit. p. 84, p. 121. 14. Uray-Kőhalmi K.: Dpal-ldan Lha-mo lószerszámának steppei elemei. In: Történelem és Kultúra 8., Uray Géza emlékére, Budapest, pp. 139-148. 15. A mongóliai táncmaszkok stílusairól: Berger, R-Bartholomew, T. Ts.: Mongolia. The Legacy of Chinggis Khan. Kat. Asian Art Museum of San Francisco, 1995, p. 152. 16. Uray-Kőhalmi Katalin szíves közlése. 17. Az oldhatósági teszt eredménye: víz: - triklór-etilén: ++ aceton: +++ szén-tetraklorid: ++ alkohol: ++ metil-bromid: ++ toluol: ++ formaldehid: xilol: + 18. Felmerült, hogy ne formaldehidet használjak, mivel ez a későbbiekben reakcióba léphet az enyvvel, de a fent említett oldhatósági teszt eredményeképpen mégis ez a vegyszer bizonyult a legmegfelelőbbnek. 19. Felmerült még a plextol, PV-alkohol és a PVacetát használata is. 20. Gajdó Gyula papírrestaurátor (Szépművészeti Múzeum) javaslata szerint a papírvatta pH-ja volt a legmegfelelőbb. 21. Ronge, V. und N. G.: op. cit. p. 515. Megjegyzem, hogy egy másik mongol táncmaszk hiányzó részeinek kiegészítésénél (a koponyakorona részei), az általam ismert és ma elterjedt szintetikus anyagokat felhasználó technikával ellentétben, a Ronge által leírt hagyományos gyakorlatot alkalmaztam. A szükséges kiegészítéseket az agyagból elkészített mintára felvitt papír és pamutrétegekkel sikerült elkészítenem. Lásd 5. számú fotó. 22. Ez azért lényeges, hogy az első réteg gyorsan megkössön, megakadályozva azt, hogy az enyvvel átitatott textildarabok is megkössenek az agyagon. Ezáltal választható cl könnyedén a maszk az agyagmodclltől.