Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 16. (Budapest, 1997)

FAJCSÁK Györgyi-Z. FIKÓ Katalin: Kínai szoknya a 19. század végéről - Restaurálás és dokumentáció

évezredben ismerték a selyemkészítés titkát, s évezredeken át meg is őrizték. A selyemhernyó-tenyésztés és a selyemkészítés császári monopólium volt, a selyemhernyópeték külföldre vitelét halállal sújtották. Eleinte csak a császár és környezete viselhetett selyemruhát, később Kelet-Turkesztánon, a Pamíron, Perzsián keresztül, az ún. Selyemúton azonban a selyem eljutott a Földközitenger partvidékére is. A selyemgubók tenyésztése és feldolgozása jellegzetes női munka volt, de egyes munkafolyamatokban (pl. szövés) férfiak is részt vettek. Az itt bemutatott, restaurált, kínai, két lapból álló szoknya anyaga piros selyematlasz szövet, bélése kék selyemdamaszt (9. kép). Mindkét szoknyalapot kilenc részből szabták; a lapok két szélén egy-egy téglalap alakú mező, középen pedig hét trapézforma mező található (1-2 ábra). A szoknya viselésekor csak az előre- és hátraeső téglalap alakú mezők, valamint az oldalra eső, berakást adó trapéz mezők szegélyvonalai voltak láthatók. A szoknya derékbősége: 68 cm, övpánt nélküli hossza: 86 cm. A két szoknyalap illeszkedésénél, az egymásra hajló téglalap alakú mezők közül a felső mezőt díszítették, s az alsó mező díszítetlen maradt. A trapéz alakú részeket ferde, két centiméter széles, fekete, atlaszszövésű pántok fogják össze, míg a szoknya téglalap alakú mezőit három, a szoknya alját pedig egy centiméter széles, ugyancsak ferde szálirányú fekete atlaszszövet szegélyezi. A restaurálást anyagvizsgálatok előzték meg. A szövet, a bélés, valamint a hímzések fonalait is glicerin alapba ágyazva, optikai mikroszkóppal vizsgáltam, e módszer jól alkalmazható a természetes szálak azonosítására. A mikroszkóp felvételén jól látható a selyemszálak sima, hengeres felülete (8. kép). A szoknya piros selyematlasz szövetének kötésanalízise a következő: szövetszerkezet: lánc: egy lánc anyaga: selyem, Z sodrat színe: vörös sűrűsége: 120/cm vetülék: egy vetülék anyaga: selyem színe: vörös sűrűsége: 40-44/cm szövéstechnika: nyolc fonalas atlasz, emelkedési szám: 3 szövetszélesség: meghatározhatatlan szövetszél: vászon kötés: 0,3 cm széles A szoknya kék selyemdamaszt bélésének (9. kép) kötésanalízise: szövetszerkezet: lánc: egy fonal anyaga: selyem színe: kék sűrűsége: 48/cm vetülék: egy fonal anyaga: selyem színe: kék sodrata: sodratlan sűrűsége: 40-44/cm szövéstechnika: vászon alapú, 3,1 láncsávoly; sávolyirány: Z szövetszélesség : meghatározhatatlan szövetszél: kék selyem; 0,5 cm széles rapport: h.: 4,5 cm; sz.: 7 cm. A szoknya díszítőtechnikái között megtalálható a selyemből készített lapos-, illetve domborúhímzés, a kínai csomóöltés, valamint a fémszálas hímzés egyaránt. A hímzéseket ondé díszítőcérna kontúrozza. A hímzések mellett a szoknya elejét, hátát és oldalát is díszíti applikáció. A kétoldalas laposöltés zöld, kék, rózsaszín, piros, sárga és beige színű, sodratlan selyemszállal készült. A domború hímzés (10. kép) plaszticitását az aláöltött, egymást fedő selyemfonalak biztosították. Zöld, kék, rózsaszín, piros, sárga és beige színű sodratlan selyemszálakból hímezték. A bogöltés (11. kép) sodratlan fekete és sárga selyemszállal készült. A fémfonalas hímzéseket (12. kép) pedig beige színű, Z sodratú, selyem bélfonalra tekert aranyozott papírból készítették.