Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 16. (Budapest, 1997)

HORVÁTH Hilda: Ráth György (1829-1905) főigazgató az Iparművészeti Társulat élén

JEGYZETEK 1. Aműgyűjteményről és sorsáról ld.: Horváth Hilda: Ráth György és gyűjteménye. = Új Művészet 1992. III. évf. 6. sz. 6—11. p. Művészi otthonból - múzeum. Az Országos Ráth György Múzeum és sorsa. = Új Művészet 1992. III. évf. 12. sz. 73-76. p. Továbbá: Horváth H.: Ráth György iparművészeti gyűjteménye. In: Egy magyar citoyen: Ráth György és munkássága. (Számítógépes feldolgozás) Témavezető: Mravik László. Összeállították: Horváth Hilda, Mikó Árpád. (OTKA T-006979 Budapest, 1993-1996.) Életrajzának rövid áttekintése az évszámok tükrében: 1828-ban Szegeden született, szülei Csanád megyei birtokosok. Egyik testvére Ráth Mór, a könyvkiadó, másik Ráth Károly, a budapesti kereskedelmi és iparkamara alelnöke. A szegedi líceumban s Ternesvárott járt iskolába, majd jogi tanulmányokat végzett. Az 1847. évi országgyűlésen Csongrád megye követei mellett írnok. 1848-ban a magyar pénzügyminisztérium segédfogalmazója. Önkéntesként részt vett a szabadságharcban, belépett a pesti önkéntes zászlóaljba. Az 1850-es évek kezdetén Rátkai álnév alatt Karádfival (Szilágyi Sándorral) kiadta Kossuth parlamenti beszédeit. 1853-ban törvénykezési pályára lépett, könyveket írt, német-magyar jogi szótárt szerkesztett. A bécsi legfelsőbb ítélőszék magyar osztályán, később a m. kir. udvari kancellárián fogalmazóként működött. Az 1861. évi októberi diploma után gr. Apponyi György elnöki titkára, udvari titkári címmel. A magyar bíróságok szervezését követően a pesti kir. ítélőtábla rendes bírája, majd tanácselnöke lett. A telekkönyvi tanácsot vezette, újítások, értekezések fűződtek nevéhez. Az 1873. évi bécsi világkiállításon a magyar pavilon művészeti osztályát rendezte, a nemzetközi bírálóbizottság tagja, a szobrászati szak előadója volt. 1877-től az Orsz. M. Képzőművészeti Tanács alelnöke, később állandó tagja. Tíz éven át az Orsz. Képzőművészeti Társulat választmányi elnöke. Szerepe meghatározó a képzőművészet és a zene támogatása terén (régi Műcsarnok, régi Zeneakadémia létesítésében tevékeny részvétel). Alapítványt tett a művészek díjazására. 1881: az OMIM első igazgatója, illetve főigazgatója 1886-tól. 1882: a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta meg. 1890-ben a Szent István-rend kiskeresztjével nyugalomba vonult, mint kir. táblai tanácselnök. 1896-ban megvált főigazgatói állásától. 1897-ben a Főrendiház élethossziglan kinevezett tagja lett. Az 1900. évi párizsi világkiállításon a nemzetközi szobrászati zsűri alelnöke. 1902-ben a Francia Becsületrend középkeresztjével tüntették ki. 1905-ben halt meg Budapesten. 2. A Magyar Iparművészeti Múzeum és Társulat ügyei. = Művészi Ipar 1885-86.1. évf. 309. p. 3. A Magyar Iparművészeti Múzeum és Társulat ügyei. = Művészi Ipar 1887. II. évf. 77. p. 4. A Magyar Iparművészeti Múzeum és Társulat ügyei. = Művészi Ipar 1889. IV. évf. 41—48. p. 5. A Magyar Iparművészeti Múzeum és Társulat ügyei. = Művészi Ipar 1889. IV. évf. 78. p. 6. A Magyar Iparművészeti Múzeum és Társulat ügyei. = Művészi Ipar 1885-86.1. évf. 280-81. p. 7. A Magyar Iparművészeti Múzeum és Társulat ügyei. = Művészi Ipar 1885-86. I. évf. 358. p. 8. A Magyar Iparművészeti Múzeum és Társulat ügyei. = Művészi Ipar 1887. II. évf. 6. p. 34. p. 9. A Magyar Iparművészeti Múzeum és Társulat ügyei. = Művészi Ipar 1887. II. évf. 118-122. p. 10. A Magyar Iparművészeti Múzeum és Társulat ügyei. = Művészi Ipar 1887. II. évf. 257. p. 11. u. o. 12. A Magyar Iparművészeti Múzeum és Társulat ügyei. = Művészi Ipar 1894. IX. évf. 2. p. 13. A Magyar Iparművészet 1901. IV. évf. 137. p. Radisics Jenő: Ráth György. = Magyar Iparművészet 1905. VIII. évf. IV. p. 14. Magyar Iparművészet 1899. II. évf. 285. p. 15. Magyar Iparművészet 1900. III. évf. 91. p. 1901. IV. évf. 66-71. p. 16. Magyar Iparművészet 1897-98.1. évf. 190. p. 17. Magyar Iparművészet 1899. II. évf. 42. p. 18. Magyar Iparművészet 1897-98. I. évf. 34. p. 19. Művészi Ipar 1891. VI. évf. 210. p. 20. Iparművészeti Múzeum Adattár 1897/472 21. Magyar Iparművészet 1899. II. évf. 177-178. p. 22. Magyar Iparművészet 1899. II. évf. 228. p. 23. Magyar Iparművészet 1897-98. I. évf. 188. p. 236. p. Magyar Iparművészet 1901. IV. évf. 137. p. 24. Magyar Iparművészet 1897-98. I. évf. 416. p. 25. Magyar Iparművészet 1900. III. évf. 343. p. 26. Geller Katalin: Nagy Sándor. A Művészet Kiskönyvtára 123. Budapest, 1978. 8. p. 27. Nagy Sándor: Emlékbeszéd Györgyi Kálmánról. = Magyar Iparművészet 1930. XXXIII. évf. 95. p. 28. Beck Ö. Fülöp emlékezései. Budapest, 1957. 232. p. 29. Faragó Ödön: Ki volt Ráth György? = A Műgyűjtő 1928. II. évf. 82. p. 30. Divald Koméi: A magyar iparművészet története. Budapest, 1929. 261. p. 31. Iparművészetünk küzdelmes éveiből. = Magyar Iparművészet 1935. XXXVIII. évf. 60. p. 32. u. o. 33. Művészi Ipar 1887. II. évf. 33. p.