Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 15. (Budapest, 1995)

NAGY Ildikó: Hagyományos koreai ruhadísz a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum koreai gyűjteményében

lant-rose), végtelen csomójának alsó és felső tagjához is egy-egy jadepillangót erősítettek karikával. A világos tónusú jadepillangó - a hosszú élet szimbóluma - áttört faragású: csápjainál egy-egy, szárnyainál két-két áttörés. A jade lepketest hátsó oldalának foglalata aranyozott vörösrézből plasztikusan kidolgozott fej-tor-potroh imitáció, mely felületén rovátkolt és gerezdéit. A lepketest elülső oldalán stilizált díszítőelemek kompozíciója látható. Ezeket különböző ötvöstechnikákkal készült díszek és féldrágaköves rátétek gazdagítják. A lepketest elülső oldala a hátoldal foglalatával összekapcsolt. A pillangó feje jogarvég alakú (a zsu-ji vagy szerencsejogar uralkodói jelkép és szerencseszimbólum), a középső tag, a tor, szövet alapra erősített korall, a potroh pedig sötétzöld, domború malachitkő. A szárny finom erezetét stilizált díszítmények veszik körül: a hosszú életet jelképező jellegzetes gombamotívum, filigrán technikával kidolgozott, áttört szirmú krizantémok (szintén az erkölcsi tisztaság szimbólumai), továbbá levelek - poncolt, trébelt megmunkálással és kékeszöld tűzzománcozással. A felső pillangó torrészét imitáló korallbetét és a fejet a hátsó foglalathoz kapcsoló összekötő elem hiányzik, és az összekapcsolás az alsó részen szétvált. Az egész kompozíció függesztő eleme egy ezüstből készült pillangó alakú gomb, a hátoldalán U alakú függesztő kapoccsal. Az utóbbin átfűzték a norige mind a négy ágának zsinórját, és vele lehetett az egész kompozíciót a díszöltözék övére erősíteni. A pillangó felülete kobaltkék, türkiz és sárgásbarna színű, áttetsző üvegmázzal van bevonva. Az ötvösműves díszítmények vörösrézből készültek, ezeket ezüstréteggel vonták be, és efölé került a tűzaranyozással készült aranybevonat.

14 A gyűjteményünkben őrzött négyágú norige, a régebbi készítmények egyik reprezentatív és rendhagyó darabja - kisebb hiányai ellenére - esztétikai kvalitásaiban megbecsülendő értéket képvisel. Keletkezési idejét nem könnyű fölbecsülni. A kompozíció színes selyemszálaiból színanalízis készült. A vizsgálat kimutatta, hogy a selyemfonalakat szintetikus festékekkel festették. Ezek közül a színek közül szembetűnő a ciklámen-rózsaszín, melynek használata egybeesik a szintetikus festékek elterjedésével, mely a 19. század utolsó periódusára tehető. Ebből következően a selyem díszítőtagok ez időszakban készülhettek. Az egyes függődíszek a faragványokkal és ötvösmunkákkal valamivel korábbiak is lehetnek. Ezen tényeket figyelembe véve, a ruhadísz valószínűleg a 19. század utolsó negyedében nyerhette el mai formáját. Ezt támasztják alá a publikált tárgyak adatai az alább felsorolt művekben és régi könyvillusztrációk. Ezek közül itt csak Sin Jun-bok (1758-?) Fiatal szépségei ábrázoló portréját emelem ki. Ezen a 18. század második feléből való képen az ifjú hölgy ruhájának elején három kristálygömb függődísszel ékített egyágú (dán-dzák) norige látható.

15 A kutatást megnehezíti, hogy tárgyi emlékek tekintetében a koreai viselettörténet kutatása főként csak múlt századi gyér anyagra tud támaszkodni, mivel kevés viseleti relikvia maradt fenn a korábbi időkből, melyeket régi sírokban tártak fel. Másrészt a díszített öltözeti darabokat sem tekintették művészi produktumoknak, csak használati tárgyaknak, és a többségük az enyészeté lett. A fennmaradt tárgyak értékét és jelentőségét a közelmúlt rendszerező koreai kutatása ismerte fel, és végez a koreai viselettörténet körében is feldolgozó, a tárgyi emlékeket megőrző és bemutató tevékenységet. Koreai szerzőknek a közelmúltban publikált viselettörténeti munkáira tudtam tehát támaszkodni: Küm Gi-szuk koreai nyelven írt szintézisére, Pek Jang-dzá átfogó viselettörténeti munkájára és Csan Gjang-hwá művére, Korea kultúrkincseinek gyűjteményére.