Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 14. (Budapest, 1994)
KELÉNYI Béla: Panydzsara Mahákála. Egy tibeti Tekercskép a Delmár-gyűjteményből
női istenség, Ékadzsatí (t.: Rai gcig ma; sz.; Ekajati) és Kámadhátvísvara (t.: dPal Idan lha mo 'dod khams dbang phyug ma; sz.: Kámadhátvísvara). Ez az ötös csoportozat jelenik meg a későbbi, XV-XVII. századi, főként nepáli hatást tükröző ábrázolásokon is 10 . A Panydzsara Mahákálát ábrázoló későbbi képeken megjelenik a Bhagavat Mahákálát általában felváltó, a Szakjáknál különösen fontos Bráhmanarúpa Mahákála (t.: mGon po bram ze'i gzugs can; sz.: Bráhmanarúpa Mahákála) 11 , amint az képünkön is látható. A Delmár-gyűjteményből származó, XVIII. századi thangkán ábrázolt alakok rendszere: 14 16 9 10 12 13 1 3 6 15 17 11 20 L9 A főalak, Panydzsara Mahákála (1) és őt körülvevő hét kísérője (2-8) együtt alkotják a leírás szerinti nyolcas csoportozatot. Rajtuk kívül, jobb oldalán két istenség, Bhútadámara Vadzsrapáni (9) és Bráhmanarúpa Mahákála (10), bal oldalán a már említett, a nyolcas csoportban is szereplő Ékadzsatí (2) és Szarvabuddhadákiní (t.: Na ro mKha' spyodma; sz.: Sarvabuddhadâkinî) (11). Felül a Panydzsara Mahákála tantrikus hagyományát kinyilatkoztató Vadzsradhara (V.rDo rje "chang; sz.: Vajradhara) (12), alatta a tőle misztikus tanítást megkapó jógi (13) és Szakja lámák sora (14-17). Jobbra lent a Mahákálákat sokszor kísérő „Temető Ura, Fivér és Nővér", (t.: Dur khrod bdag po Ica m dial; sz.: Citipati) (18) láthatók, alattuk Srídéví (t.: dPal Idan lha mo; sz.: Sridevi) ( 19) a bal oldalon lent pedig egy másik dharmapála, Vaisravana (t.: rNam thos sras; sz.: Vaisravana) egy-egy megjelenési formája (20). Panydzsara Mahákálának ezt a nyolcas megjelenési formáját Tucci írta le a Samada falunál (Gyantse) lévő Dregun kolostorban található ábrázolással kapcsolatban 12 , majd egy tibeti szöveg 13 nyomán Nebesky-Wojkowitz 14 . Mahákálának ez a formája ismert, mint bsTan srung kun gyi sde dpon rdo rje gur vagy rDo rje nag po chen po 15 . A Bölcsesség lángnyelveivel körülvett Mahákála legyőzött ellenségei fölött, valójában egy nagy temető középpontjában tartózkodik. A tibeti szöveget követve 16 a nyolcas csoportozatot bevezető istenség színe sötétkék (a szövegben fekete), kezeiben Mahákála szokásos szimbólumai, jobbjában bárd, baljában vérrel teli koponyacsésze. Karjain keresztbe fektetve megkülönböztető attribútuma, a mágikus bot, a gandí (t.: 'phrul gyi gandí), mellyel eredetileg az időt jelezték a kolostorokban és amelyben Mahákála titkos hadserege (t.: ru 'dren sde bzhi) rejtőzik 17 . Az agyarait vicsorító Panydzsara Mahákála sárga haja felfelé mered, három szemével a múltban, jelenben és jövőben való tudásra utal. Öltözete tigrisbőr ágyékkötő és fekete selyempalást, s a haragvó istenségek jellegzetes díszei, az ötös koponyakorona, az ötven véres fejből álló „nedves" koponyafüzér, a hatféle csontékszer és kígyónyaklánc ékesítik. Feje fölött, jobboldalán repül egyik hírnöke (a szöveg további hármat is említ), a csőrében kígyót Xzstà garudamadár (t.: khyung). Kíséretének, parivárá'ydmxk első tagja a TAK magszótagból, bídzsamantrából eredő, bal oldalánál, lába mellett ülő „Egyhajfonatú", Ékadzsatí (2), kezében a nektárral, az amritávdX teli váza, a kalasa. Kék testét felül fehér selyempalást takarja, ágyékkötője tigrisbőr. Az istennő vaginájából, a TRAG magszótagból fakad az a vértenger, amelyen át Kámadhátvísvara (3), Srívédí egyik megjelenési formája lovagol egy öszvéren. A BHYOM magszótagból eredő, négykarú istennő teste kék. Jobb felső kezével láncoló
