Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 14. (Budapest, 1994)

TOMPOS Lilla: Legenda és valóság; Esterházy László „páncélinge"

JEGYZETEK 1. MOL. Az Esterházy család hercegi ágának levéltára. Esterházy Pál nádor iratai. (1651-1713) P. 125. Vegyes iratok. IV. Leltárak, összeírások, esküminták, költemények. 116. köteg. 1185. sz. Esterházy Pál gyermekkori naplója.: p. 82-85. Szabó P.: A végtisztesség. A főúri gyászszertartás mint látvány. Bp.. 1989. 84-92. 2. Galavics G.: Kössünk kardot az pogány ellen. Bp., 1986. 57-80. 3. Berzsenyi D.: Herceg Eszterházy Miklóshoz midőn a szombathelyi táborban commandírozá a nemességet. Berzsenyi Dániel összes versei. Merényi O. gondozásában Bp., 1982. p. 9-11. 4. Emyey L: Tótnyclvű krónikás énekek és kuruc dalok, in.: Ethnographia XXXI-XXXIII. évf. Bp., 192022. p. 9-10., 5. Lengyel D.: Magyar mondák a török világból és a kuruc korból. Mednyánszky A.: (elbeszélése nyomán) A páncéling. Bp., 1992. p. 162-164. 6. Ezt a tragicus képcsoportozatot kiegészíti az a fegyvertárban látható vaspáncél, melyet Esterházy László viselt Vezekénynél s a melynek erős vasa golyóitól van keresztül lyukasztva. Egy másik Belgrád alatt elesett Esterházynak viszont átlőtt dolmányát és véres ingét őrzik. Szádeczky L.: A fraknóvári bizottság jelentése, in.: Századok. XVIII. Bp., 1883. p. 78. 7. Trophcum domus inclitae Estoras. Wien, 1700. 82. kép LXXXII-LXXXIII. 8. Bedingfeld, H., Gwynn-Jones, P.: Heraldry. Hong Kong, 1993. p 19. 9. Huizinga, J.: A középkor alkonya Bp., 1976. p. 63. A történetben az ifjú és ágrólszakadt lovag súlyosan megsebesül, s a hölgy neki ajándékozza szívét, így a szerelmesen van a sor, hogy kérjen valamit. Viszszaküldi a szakadt, véráztalta inget azzal a kéréssel, az ünnepzáró lakomán a hölgy viselje azt ruhája fölött. A hölgy megcsókolja az inget és megjelenik benne. A jelenlévők, legfőképpen a férj megdöbbennek. Egy költői kérdéssel zárul az ének: vajon melyik szerelmes hozott nagyobb áldozatot? 10. Walter von Klingen: Manesse kódex. Zürich (?) 1330 körül. Heidelberg, Universitätsbibliothek, Cod. Pal. Ger. 848. Herold Verein für Heraldik, Genealogie und verwandle Wissenschaften kiadásában: Wappcnfibel Handbuch der Heraldik. Neustadl an der Aisch, 1967. p. 30, V. tábla és címlap 11. Prokopp M.: Olasz festészet a XIV. században. Bp., 1986. p. 16., és kép 12. A felfüggesztett ruhadarab az 1845 körüli időkig a sír fölött függött. A látványt egy, a 16. század végéről, 17. század elejéről származó rajz őrizte meg számunkra. Arnold J.: The jupon or coat-armour of the Black Prince in Canterbury Cathedral, in.: Church Monuments Volume VIII. London, 1993. p. 13., és kép, p. 14. és kép p. 17. szabásminta 13. Képes Krónika, (hasonmás kiadás) Bp., 1988. p. 14. Zichy I.: A Képes Krónika miniatűrjei viselettörténeti szempontból. Különlenyomat a Petrovics Elek Emlékkönyvből. Bp., 1934. 1-19. 15. 20/a folio S iniciáléban vörös-ezüst sávozott öltözékben, 20/b folio Koppány legyőzése jelenetben - mellén hármashalmon álló kereszttel 2l/a folio P iniciáléban hármashalmon kettőskereszttel láthatjuk ismét. Bertényi I.: A magyarországi Anjouk heraldikájának néhány kérdése, in.: Művtört. Ért. Bp., 1986. XXXV. évf. p. 59. 16. László Gy.: A Szent László-legenda középkori falképei. Bp. 1993 A falképek nagyrésze rossz állapotú, másolatokról látható. Bögöz/13. század vége, 14. század eleje/ Huszka József festményén jól kivehető az apró bőrdarabkákból összeállított ujj nélküli öltözék, p. 57. 23.. -26. kép. Gclence (14. század eleje) apró bőrdarabkákból összevarrt rövid ujjú öltözékének alja karéjosan szegett, p. 63. 37-38. kép. Maksa (14. század közepe) csak másolatról látható az előzőhöz hasonló öltözék. 45-47. kép. Homoródszentmárton, (15. század) csupán Huszka József vázlatán láthatjuk. A király bő inget, de kíséretének egy tagja szűk rövid páncélszorítót hord. p. 77. 57-58. kép. Kakaslomnic (1317 k). p. 109. csíkos inget visel. 106. kép. Zsegra (138/0 K.) p. 115. karéjos ujjú és aljú öltözéke barnás. 116. kép Karaszkó (14. század közepe) p. 145. ujjatlan barna öltözék, csípőre tett övvel. 174. kép. Rimabánya (14. század utolsó harmada) p. 151. az előzőhöz hasonló 187. kép. 17. Kitűnik a király „ugyancsak egymagában a többi közül-, hogy viselete az Árpádok vágásos címerével azonos" László Gy.: id. m.: p. 113. Az ábrázolásokban, a Képes Krónikában és a falképeken egyaránt több téves heraldikai utalással találkozunk. Magyarázza ezt a Magyarországon viszonylag későn kialakult címerhasználati gyakorlat. 18. Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonain: Magyar művelődéstörténet Bp., 1940. szerk. Domanovszky S. I. p. 310. kép. 19. Egynehány fő embernek gyermekéből álló inassait maga lován merő pánczélosan - azonfelül pánczélszorító virágos veres bársony, virágos szoros zubbon avagy szorító mentécske, könyökben varrott: Bethlen G. inasainak díszruhája (1623) Kemény János önéletírása. D. Kemény János és Bethlen Miklós művei. (Magyar remekírók sorozat) Bp., 1980. szöveget gondozta V. Windisch É. p. 4L, 20. Kuraczél, kuracin (1550) mellvért, francia, v. olasz jövevényszó a latin coriacens - bőrből való mellvértből ered népetimológiával átalakult kifejezés. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, főszerk. Benkő L. Bp., 1970. II. 21. Radvánszky B.: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. Bp., 1879. II. p. 321. 22. Radvánszky B.: id. m. I. p. 40.