Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 14. (Budapest, 1994)

LOVAY Zsuzsanna: Márványozott papírok az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiben

oszthatjuk. Az első a különböző szétmosódott, sűrűn összefésült, egymásba olvadt foltokból áll, gyakran emlékeztet a millefiori wveg-technikára

17

. A második típus nagyobb cseppfoltos—hullámos rajzolatú, majd spriccelt, bordó-zöld-drabb-mustárszínű

lx- tehát kevert, tört színekből, ill. azok különböző tónusaiból áll össze. E csoport egyik változata a széles, hullámos erezetű, kavargófoltos rózsaszín-fehér-zöld-sárga, ill. zöld-barnadrapp-fehér márványozott papír

ly

. A következő három típus valójában egy csoport egyre kavargóbb, valutás, örvénylő mintás változata. Az első alcsoport három: egy elütő és két egymáshoz közelálló színre épül (világoskék-zöld-fehér, vagy szürke-barnásszürke-rózsaszín)

20

. A második alcsoport élénkebb, több kevert színt használ (zöld-fehér-mályva-narancssárga; ill. kék-zöld-vörös-sárga-fehér; sárga-türkizkék-szürke-vörös-fehér; mályva-zöld-sárga) és volutái a szabálytalan csigamintás papírokat idézik

21

. A fentiek még mozgalmasabb variációja a fantáziamárvány, egészen kavargó, örvénylő, sokszínű, élénk, tarka mintás papírokból áll

22

. Az 1900-1910 között előáll\\.o\x achát-márvány papírokon az eredeti törtfehér alapszín mellett már sötétebb színűeket (mályva-zöldszürke) is alkalmaztak. Az egyszínű vagy több egymásra cseppentett színből álló foltokat pálca vagy fújtató segítségével kettébontják és ezek így szív formákká alakulnak

2

'. A körülöttük folyó erezet színesebb. Az utolsó nagyobb csoport első variánsa a hagyományos antikfoltos (szürke-kék-zöld) alapon világos (gyakran fehér) erek között rózsaszín, sárga vagy kék öt-nyolcszirmú, éles körvonalú szétszórt virágú papír

24

. Ehhez kapcsolódik a hasonló négy-öt szirmú virágokkal hintett és körülöttük szélesebb, tekergő erezetű márványozott típus

2s

. A művészi kézi festésű márványozott papírok az 1910-es évek után már alig, az 1930as évek után már egyáltalán nem készültek. Egy-egy nevesebb könyvkötőművész - Kner Erzsébet, Kiss Valdemár - saját kötéseikhez készített időnként márványozott előzékeket, de ez ritka kivétel. Magyarországon Jaschik Almos

26 propagálja a tecnikát a többi elfeledett kézműves könyvkötő eljárások között. Az eljárás hosszú feledésbe merült korszaka után a nyolcvanas években a művészek újra felfedezik a színesen márványozott papír szépségét.